Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Borosy András: Néhány szempont a falukrónika-írás gyakorlatának kialakításához / 117–121. o.

- 118 Mivel a falukrónika-mozgalom igen hasznosnak és célszerűnek látszik, szeretnénk néhány gondolatot felvetni, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a falukrónika mint forrás minél hitelesebb és hasznosabb legyen. A falukrónika bevezető része a község múltjával foglal-, kőzik - azaz a krónika irója röviden összefoglalja a község történetét. Községeink túlnyomó többségéről történeti monográfia nem készült, ezért a krónikairónak különböző forrásokat kell felhasználnia, hogy feladatának ezt a részét megoldhassa. Természetesen nem léphetünk fel tudományos monográfia igényével, márcsak a terjedelem kor

Iárasóttsaga miatt sem, meg azért sem, mert ilyen nehéz és hoszszadalmas munkát nem kívánhatunk a falukrónikásoktól. Melyek tehát azok a források, amelyeket a falukrónikásnak célszerű felhasználnia? Ha a községről esetleg készült történelmi monográfia, akkor elsősorban azt kell alapul vennie. Ilyen községi monográfia, mint emiitettük, kevés községről készült, viszont megyei monográfiát legtöbb megyénkről irtak. Ezek szinvonala, terjedelme eléggé változatos, de a legtöbb jól használható, annálíis inkább, mert rendszerint külön felsorolja a megye községeiről szóló főbb tudnivalókat, s a megye történetének tárgyalása közben közöl olyan adatokat, amelyek a község múltjára is vonatkoznak. I A megyei monográfián kivül felhasználható a községgel, vagy a megyével foglalkozó más részlet-feldolgozás is /pl. az 1919es Tanácsköztársaságról szóló/. Mindezeket a krónikairó megtalálhatja a járási, vagy megyei könyvtárban. Az olyan források felhasználását, melyek levéltári kutatást igényelnének, nem várhatjuk el a krónikairóktól. Természetesen, ha valamelyik falukrónika szerzője konskripciók, vagy más kéziratos források felhasználására is forditana időt és fáradságot, ez csak emelné a krónite bevezetőrészének szinvonalat. Ezt, a kutatásban járatlan és a forrásanyagban tájékozatlan helyi erők számára kétségtelenül nem könnyű munkát kivánja megkönnyíteni a Levéltári Osztály által most meginditott helytörténeti dokumentáció /vö. az Osztály 134-.íí420/1965 és 13^.921/1965. sz. alatt kiadott tájékoztatóit/, valamint a területi állami levéltárak kéziratos térképanyagának és a feudális kori legfőbb összeirások jegyzékének meginduló publikációja: mindezek révén a levéltárakban azt a régebbi korokra alapvető nyersanyagot kivánjuk minden különösebb kutatás és utánjárás nélkül megismertetni a helytörténésszel, melynek ismerete nélkül az ujabb korszakok és napjaink kutatása sem allitható be helyes és reális perspektívákba. /A szerkesztőbizottság/.