Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Borosy András: Néhány szempont a falukrónika-írás gyakorlatának kialakításához / 117–121. o.

- 119 A községi és megyei monográfiák többsége több évtizeddel ezelőtt Íródott és ezért a község közelmúltjáról már nem esik benne szó. A község utolsó néhány évtizede történetének felvázolása kissé nehezebb, annál is inkább, mert ennek kell a legrészletesebbnek lennie. Néhány történelmi feldolgozás persze a közelmúlt /elsősorban a II. világháború/ történetére vonatkozólag is akadhat, Ezenkivül felhasználhatók a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek, melyek a községben történt főbb eseményeket rögzítik, és nem utolsó sorban a megyei sajtó. Megyei szintű napilap a Horthy-korszakban is, a felszabadulás után is mindenütt volt s a megyei újságokból aránylag nem nagy fáradsággal meg lehet ismerni a község történetének főbb eseményeit. Felmerülhet a kérdés, mit tekintsen*'

1

: a krónikás fontos adatnak, melyet krónikájának nem nagy terjedei.flái bevezető részében felhasználhat? Előfordulhat, hogy a krónikásnak nincs olyan sok adata* hogy válogatnia kellene. Ha azonban több adata van,mint amennyit fel tud, vagy fel akar használni, akkor ahogyan szelektáljon? Nézetünk szerint a község múltjából nagyjából ugyanaz érdekel bennünket, ami a jelenéből. Ha tehát a krónikairónak a község múltjára vonatkozó adatok közt válogatnia kell, szempontjai ugyanazok lehetnek, melyek alapján a krónika többi részét, a község jelenét megirja. i Mit tekintsen tehát a krónikás a község életéből legfontosabbnak? Mit vessen papírra a jövő kutatói számára? Ne tévesszük szem elölj hogy a falukrónika a község történetére vonatkozó legr alapvetőbb, legrészletesebb és legösszefoglalóbb forrás kell hogy legyen, ha kitűzött célját el akarja érni. A krónika bevezető, a múlttal foglalkozó részében a krónikás források alapján dolgozik, feladata történetírói. A krónika többi részében azonban egykorú eseményeket, tényöket közöl, ő maga válik elsőrendű forrása, olyan forrása, melynek minden lényegeset rögzítenie kell a község életéből. Az eddigi tapasztalatok alapján az látszik a legcélszerűbbnek, ha a község jelenkorára vonatkozó tényeket "ö^t nagy csoportra osztjuk: 1, gazdasági élet, 2. társadalmi és politikai élet, 3# kultúra és sport, 4. népmozgalom és egészségügy, 5« községfejlesztés. /A község múltjának felvázolásánál más lesz az arány az egyes részek közt, pl. az egészségügyről nyilván kevesebb mondanivalója lesz a krónikásnak a múlttal foglalkozó bevezető részben, mint a jelent ismertető fejezetben/. A gazdasági életről a krónika minél több adatot tartalmazzon. Fontos adat a község területe, annak esetleges változásai s a község területén belül a termőterület nagysága. Igen lényegesek a terméseredmények /ezzel kapcsolatban a mindenkori időjárás/, a