Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Degré Alajos: Elemi népiskolák és általános iskolák iratainak levéltári értéke / 96–101. o.

LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL Degré Alajos: ELEMI NÉPISKOLÁK ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLÁK IRATAINAK LEVÉLTÁRI ÉRTÉKE Az elemi iskolák szervezetéről, fenntartóiról, működési elveiről nemrégiben Soós Imre részletes ismertetést közölt /Levéltári Szemle. 1964.4.sz. 1-32.1./. Főleg a jogszabályokról tájékoztat, támpontot kivan nyújtani az iratok rendezéséhez és kezeléséhez. Régi tapasztalat azonban, hogy a jogszabályok nem mindig valósultak meg a gyakorlatban, és a történelmi kutatásnak egyik érdekes feladata éppen annak megállapítása, mennyiben követte a gyakorlat a jogszabályt, és mennyiben tért el tőle. Ebből a szempontból a népiskolák és általános iskolák iratai számos meglepő tanulsággal szolgálnak. Tapasztalataim nem terjednek tul Zala megye iratanyagán, és igy óvakodni kell az általánosítástól, mert Zala mindég kissé elmaradott volt az oktatásügy terén. Első gimnáziuma is csak 200 évvel ezelőtt nyilt meg /1765-ben Nagykanizsán/, amit ugyan hét évvel később követett a keszthelyi gimnázium, de a megyeszékhely csak 1895-ben'jutott gimnáziumhoz. Az elemi oktatás még alacsonyabb nivon mozgott. Az 1778. évi összeirás szerint ugyan az ország 2845 falusi tanitója közül 146 Zala megyében működött, ami elég nagy szám, de a megyének akkor 519 helysége volt, tehát csak minden negyedik falura jutott egy tanitó, aki átlag 8-10 tanulót oktatott, összesen l440-et /Vecsey cikke a Történetírás 1937» évfolyamában /. Még 1918-ban is a megye 86 községében egyáltalában nem volt iskola, az analfabéták számaránya pedig 1930-ban is megyei átlagban 16.7 % volt,s akadt olyan járás is, amelyben megközelítette a 26 %-ot. /Olvasókönyv Zala megye történetéhez 125. 1./ Valószinü tehát, hogy Zala megye iskolái gyengébbek voltak az országos átlagnál, ami természetesen iratkezelésükben is tükröződik.