Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Baraczka István–Benda Kálmán: Látogatás Budapest Főváros Levéltárában: Baraczka István levéltárigazgatóval beszélget Benda Kálmán / 80–93. o.

- 82 letet. Különben még egy másik, nagyon érdekes apróság is megerősiti szavait, mert a könyv utolsó lapján, mintegy tollpróbaként firkál,és ott német nyelven "Item Ich Thomas Tibold" bejegyzést találunk, ami kétségtelenül azonossá teszi, a könyvnek a szerzőjét avval a Tibold Tamás mesterrel, aki a szőlőt vásárolta. A könyvet különben ugy tartják nyilván, mint a budai német mészárosok könyvét. Korántsem német mészárosok szerepelnek azonban csak a könyvben. Ha végignézzük a mestereket, közöttük Áldott Andrást, Farkas Pétert, Cserbokor Istvánt, Biró Pált és másokat találunk. - A mészárosok mindennapi életére elárulnak-e valami közelebbit ezek a bejegyzések? - 1526-ban megmondják például, hogy 33 mestertől szednek vágószékdijat, amiből következtetni lehet Buda lakosságának számára. Megtudjuk ebből, hogy más szakmabelieknek is adtak kölcsönt. Például Bernát suszter 160, forinttal tartozott a mestereknek. - Mit ért ebben az időben l60- . forint -l60. forint nagyon sok pénz volt, bár a mészáros könyvben ennél nagyobb összeg is szerepel. Az ember veszi a ceruzát, kicsit összeadja a szétszórt tételeket és megtudja, hogy 1523-ban például 800. forintot tettek ki a céh kinnlevőségei. Hogy valamelyest érzékeltessük ezt az összeget, nézzünk a XVI. század első feléből néhány árat. Egy kocsitengelyért adtak 60 dénárt, /köztudomású,, hogy 1 kamarai forintban 100 dénár volt/. Egy pár kesztyűért adtak 20 dénárt, egy süvegért 32.-t. Egy gabonarostáló napszámbéreként 9, dénárt fizetnek ki. De hogy a mészáros céh foglalkozásánál maradjunk: két ökör levágásáért a mészárosnak fél forintot adtak, azaz egy-egy ökör levágásáért 25 dénárt. Budáról Pestre a révésznek 8 dénárt fizet Nádasdy számtartója, s megtudjuk azt is, hogy mikor ura számáraLtojást vásárol, 3 tojásért 5 dénárt fizet a pesti piacon. Ezekből az összegekből világos kép alakulhat ki bennünk, micsoda jelentős tőkével rendelkeztek a budai mészárosok, akiknek külföld felé is voltak összeköttetéseik. Egy Johannes Battistával pl. többször elszámolnak. Egyik elszámolás után 150 foíintnyi tartozása marad a céhnek evvel az olasz bőrnagykereskedővel szemben, akinek még az útiköltségéről is gondoskodtak olymódon, hogy Zágrábig megtérítették az útiköltségét. Zágrábig körülbelül felényi az ut Olaszország felé, a másik felére eső kiadásokat fizette azután a nagykereskedő. - Ennek a virágzó életnek vetett véget a 150 éves török uralom. Buda polgárai nagyrészt elmenekültek, s az egykori királyi város immár a török pasa székhelye, katonai erőddé, török laktanya-várossá alakult. Amikor 1686-ban Buda várát visszafoglalták a