Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Baraczka István–Benda Kálmán: Látogatás Budapest Főváros Levéltárában: Baraczka István levéltárigazgatóval beszélget Benda Kálmán / 80–93. o.

- 81 szült és közönségesen rokkantak palotája néven volt ismert. Később kaszárnyául szolgált, alapitójáról III. Károly királyról Károly kaszárnyának nevezték, és az itt elhelyezett gránátosokról, az előtte húzódó utca a Gránátos nevet viselte, 1894- óta Budapest Főváros Városháza, s raa is a Városi Tanács székhelye. Itt található a Fővárosi Levéltár is, amelyet dr. Baraczka István igazgató mutat be nekünk. - Túlságosan nagy ez az anyag, amit be kellene mutatnunk. Ha a Fővárosi Levéltár iratanyagát sürü tömött sorokba agymás mellé állitanánk, tizenháromszor lehetne végigrakni vele a Népköztársaság útját. Ebből a nagy tömegből hadd ragadjam meg mindjárt azt a darabot, ami a szivemhez leginkább hozzánőtt, a levéltárunk egyik legértékesebb, legszebb, és legizgalmasabb darabját is egyúttal. Ez a budai német mészárosoknak a céhkönyve, amelyet unikumként tartunk számon, szinté i középeurópai viszonylatban. 1500-ban kezdték vezetni a könyvet, és a.mészárosok 1529-ig folyamatosan bevezették a napi életükben történt eseményeket. Ekkor megszakadnak a könyvben a bejegyzések. A török Budáról elmenekültek a mészárosok, Nagyszombatba! és a^menekülés időszakában nem vezet a céh semmiféle följegyzést ebbe a könyvbe. Szinte idegennek érzi a területet, nem is tartja talán ildomosnak, hogy a régi haza bejegyzéseit idegenben kelt bejegyzésekkel tarkitsa. Uj müköd|$i helyén, ahol nem is mint nagyszombati mészáros céh, hanem mint budai mészáros céh folytatja a működését. A török kiűzése után jöttek vissza a mészáros mesterek Budára és hozták magukkal féltett kincsüket, a céh-könyvet. Csak egy lapot kell forgatni az 1529. évi bejegyzés után, és a következő lapon l695-ből találjuk a céh bejegyzését, amelyben a könyv sorsáról és az irataikról rendelkeznek. Mikor a céh-rendszert fölszámolták, a mészáros Ipartestület kapta örökül a könyvet, s az náluk maradt, az ő őrizetükben, egészen az Ipartestületek megszűnéséig, 194-8-ig. Az utolsó ipartestületi elnök hóna alá vette a céh iratait, okleveleit, közöttük ezt a mészáros céh-könyvet, és eljuttatta végső megőrzési helyére, a Fővárosi Levéltárba. - Mit jegyeztek fel a mészárosok ebbe a könyvbe? - Bejegyeztek mindent.ami a céh életével kapcsolatos. A kölcsönöket, vásárlásaikat, az elszámolásokat, az adó befizetéseket, de a pénzügyi nyilvántartáson tulmenőleg a céh-szabályok módosításait is följegyezték. Például egy ilyen módositás: A mesterség gyakorlásának megvonásával fenyegetik meg azt a-mestert, aki az atyamester tudta nélkül a városi magisztrátus fejéhez, a budai biróhoz fordulna. Emiitettem, hogy szőlő vásárlásokat is bejegyeztek, és éppen egy ilyen szőlővásárlás adja a kulcsot a kezünkbe ahhoz, hogy megállapítsuk a könyv kéziróját, Tibold Tamás mestert. Tibold 1508-ban szőlőt vásárolt a céhtől a Gellért-hegy oldalában, ezt két éven át részletekben fizeti, s az egyik részletfizetésnél elárulja, hogy 'én Tibold Tamás" fizetem ki a rész-