Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös külügyminiszteri állás kialakulása és funkciója / 37–74. o.

- 72 hogy Szerbiának elfogadhatatlan feltételeket tartalmazó jegyzéket küldjön a Monarchia. Érdekes megfigyelni azonban, hogy álláspontja - alkalmasint minisztertársai egyöntetű ellenzése következtében - a tanácskozás folyamán nem volt egyértelmű. Maga ismeri el utolsó felszólalásában, hogy hajlandó bizonyos koncesszióra a többiek álláspontjához való közeledés érdekében. 164/ Müvei IV. 2, 5-6. 165/ Diplomatische Aktenstücke zur Vorgeschichte des Krieges 1914. I. 41-46. 1./ 166/ Diplomatische Aktenstücke zur Vorgeschichte des Krieges 1914. I. 62-67. I67/ Horváth Jenő: Magyar diplomácia, Bp. 1928. 89. 1. 168/ Horváth Jenő: Felelősség a világháborúért és a békeszerződésért. 192. ós köv. 1. Horváth Jenőt nem kövesem azon az utón, ahová további következtetései során eljutott. Ervelésemben, amely a dualista államszerkezet működését vizsgálja egy kritikus pillanatban, csupán az időpont kérdésének van jelentősége. Tisza kijátszását, ill. befejezett tények elé állitását ugy értem, hogy Berchtold Tiszával szemben, aki a háború megindítására az időpontot nem tartotta alkalmasnak, a háború kirobbantására az adott helyzetet kedvezőnek vélte s Tisza tiltakozása ellenére igy is cselekedett. Mellesleg ez a végzetes cselekedet s a vele kiváltott események sora is kitűnően illusztrálja, hogy a Monarchia külügyminisztere, ha ugy látta jónak, mennyire nem tartotta magát a kiegyezési törvények előirásához. Ahhoz nevezetesen, hogy a külügyeket a két kormánnyal, ill. annak fejével teljes egyetértésben kell intéznie. 169/ Berchtold, ill. az általa képviselt körök titkoléáéjss-, természetesen, nemcsak Tiszára terjedt ki. A dolgok intézésének ez a módja szükségszerűen vonta maga után, hogy az államapparátus egyetlen, számottevő szektora sem volt pontosan tájékoztatva a Szerbiának elküldendő ultimátum végzetes következményeiről. /Kivéve, mint al'ább látni fogjuk, a legmagasabb katonai vezetést./ A Monarchia életére különösen veszthozóvá vált a vezető gazdasági körök pontos és kellő időben történő tájékoztatásának elmaradása. Popovics Sándor, az Qsztrák-Ma-