Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös külügyminiszteri állás kialakulása és funkciója / 37–74. o.

- 46 Beust birodalmi kancellár funkciójának elemeire bontását folytatva, felmerül a kérdés: miképpen illeszkedett ez a különleges jogkört gyakorló állás a kiegyezés keretei közé? Amikor a császár Beust bárót Belcredi helyébe külügyminiszterré nevezte ki, a legfelsőbb kézirat hozzátette, hogy Beustot e minőségében a minisztertanács tagjai között az első hely illeti meg /126/. Mint fentebb már volt róla szó, az 186?. június 23-i császári dekrétum, amely Beustot birodalmi kancellárrá nevezte ki, a kancellárt továbbra is megbizta a minisztertanács elnöki teendőinek ellátásával. A minisztertanácsi elnökség tehát külön megbizáson alapult, amely viszont szinte következett a külügyminiszteri állásnak az udvari hatósági /Hofstelle-/ elnököknek pozíciójával szemben már az abszolutizmus korában hagyományossá vált elsőbbségéből. Azt is láttuk, hogy a Staatskanzler-külügyminiszter állásának előkelőségét, mint BuolSchauenstein 1855-ös felterjesztése bizonyitotta, a császári ház miniszteri állásával való egybekapcsolással magyarázták. Beust birodalmi kancellár közös minisztertanácsi elnöki tisztét az osztrák császári minisztertanácsban viselt poziciójából örökölte,, Ennek a minisztertanácsnak feladatköre, funkciója pedig a 48-as események viharzásában alakult ki. A mi nézőpontunkból még külsőségeinél fogva nevezetes az államkonferencia /Staats-Conferenz/ 1848. március 17-én tartott ülésének jegyzőkönyveo/127/ Mindenekelőtt külsőségeinél fogva azért, mert az államkonferenciai jegyzőkönyv felzetén a Ministerratsprotokoll felirást viseli. Alakiságaiban . folyamatos számozásában szorosan ezekhez csatlakoznak az alkotmányos idők, majd pedig, amint erről már futólag volt szó s mint erre a jegyzőkönyvi formalitások ismertetésében még visszatérek, a Bach- és Schmerling-korszak minisztertanácsának jegyzőkönyvei. /128/ Az államkonferencia, amelyen Ferenc Károly főherceg elnökölt, /129/ kimondotta, hogy a március 15-én kelt, legmagasabb elhatározás szellemében haladéktalanul felelős minisztertanácsot kell alakitani. A minisztertanácsnak a külügyek és a Ház miniszteréből, a belügyminiszterből, igazságügy-, pénzügy- és hadügyminiszterből kell állania. /130/ A minisztertanácsban az elnöki tisztet az uralkodó által kijelölendő miniszterelnök látja majd el. /Ybl/ Rövid, hivatalos közlemény kiadását is elhatározták azzal a céllal, hogy a minisztertanács végleges szabályozásáig s az egyes miniszterek hatáskörének megállapításáig, /132/ a közvéleményt megnyugtassák. /133/ V. Ferdinándnak 1848 március 31-én Kolowrat grófhoz intézett leirata m2ghagyta, hogy a miniszterek s az uralkodó más bizalmi emberei, a helyzet parancsolta szükséghez képest, naponta üljenek össze. /134/ Ez a legfelsőbb kézirat a minisztertanács /ne feledjük: a kiegyezés utáni közös minisztertanács előképe /összetételének és ülésezési rendjének ujabb elemeit rögzitette. A következő napon,