Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös külügyminiszteri állás kialakulása és funkciója / 37–74. o.
-43 bontjuk, közelebb jutunk ahhoz, hogy a fentebb felvetett kérdésekre /valóban döntően polgári irányú volt-e a kiegyezés utáni- fejlődése a Monarchiának s nem érvényesültek-e továbbra is abszolutista hatások? stb. ... / megközelítően pontos választ adhassunk. Beust felterjesztéséből világosan kitűnik, hogy sokrétű, hatalmi állásában a külügyminiszter funkcióját tartotta a legfontosabbnak. Ez az osztrákká lett szász politikusnak nem egyéni meggyőződése volt. A Habsburg-birodalom politikai gyakorlatának európai koncepciójú egyéniségek által fémjelzett, évszázados hagyományai húzódtak még mögötte. Néhány konkrét ügy ismertetéséből'kitűnik, hpgy az évszázados hagyományok szálai hova vezettek. Az önkényuralom korában a vezető politikusokat állandóan foglalkoztatta a probléma: mimódon lehetne, ha másképp nem,, legalább elnevezéseikben, összeegyeztetni a 48-ban összeomlott s 49-ben ugy, ahogy restaurált ancien régime és a rövidéletű alkotmányos korszak kormányszerveit; ' • . • 1855-ben gróf Buol-Schauejnstein külügyminiszter a vezetése alatt álló minisztérium elnevezésének megváltoztatására, ill. helyesbítésére tett javasLa.tot. Ebben, többek között, azt mondta: amikor 1848 politikai zavarainak következményeképp az addigi udvari hatóságokat ./"Hofstelle n-ket/ minisztériumokká alakitották át, a titkos házi, udvari és állami kancellária^ /"@éheimé Haus-, Hofund Staatskanzlei"^ a külügy és a császári ház minisztériumának > /"Ministerium des Aussern und des Kaiserlicheh Hauses"/ nevezték el. Az elnevezésben, amely a minisztérium funkciójának kettősségét juttatja kifejezésre, a sorrendet kifogásolta. Buol-Schauenstein szerint más országokban, még alkotmányos államokban ; is ,á n :császári ház" a "külügy" szót megelőzi. Minthogy a minisztérium cimzésének ez a módja császári elhatározáson alapszik, megváltoztatása is csak császári rezolució utján történhetik. A külügyminiszter ilyen döntést kért és'kapott is az uralkodótól, /l17/ Tudjuk, hogy ettől kezdve egészen az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásáig a közös kormány fejének, a külügyminiszternek kinevezése mindig e formula szerint történt. /118/ Beust birodalmi kancellári funkciója. : leglényegesebb elemének tartott külügyminiszterség gyökerei a Staatskanzler jogállásába, 'a Habsburg-abszolutizmus virágkorának ebbe a legfőbb hatalmi funkciójáéba nyúltak visszal Egy viszonylag jelentéktelen ügy alkalmán, nem kisebb ember, mint a 48-49-es szabadságmozgalmak vérbefojtója, Schwarzenberg herceg világitott rá a félalkotmányos és alkotmányos külügyminisztérium jogelődjének, a Staatskanzleinek alapvető jellegér.e. 1851-ben az akkori osztrák pénzügyminiszter az öszszes minisztérium személyzetének fizetését azonos szintre hozta. így