Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös külügyminiszteri állás kialakulása és funkciója / 37–74. o.

-43 ­bontjuk, közelebb jutunk ahhoz, hogy a fentebb felvetett kérdések­re /valóban döntően polgári irányú volt-e a kiegyezés utáni- fejlő­dése a Monarchiának s nem érvényesültek-e továbbra is abszolutista hatások? stb. ... / megközelítően pontos választ adhassunk. Beust felterjesztéséből világosan kitűnik, hogy sokrétű, hatalmi állásában a külügyminiszter funkcióját tartotta a legfon­tosabbnak. Ez az osztrákká lett szász politikusnak nem egyéni meg­győződése volt. A Habsburg-birodalom politikai gyakorlatának eu­rópai koncepciójú egyéniségek által fémjelzett, évszázados hagyomá­nyai húzódtak még mögötte. Néhány konkrét ügy ismertetéséből'kitű­nik, hpgy az évszázados hagyományok szálai hova vezettek. Az önkényuralom korában a vezető politikusokat állandóan foglalkoztatta a probléma: mimódon lehetne, ha másképp nem,, legalább elnevezéseikben, összeegyeztetni a 48-ban összeomlott s 49-ben ugy, ahogy restaurált ancien régime és a rövidéletű alkotmányos korszak kormányszerveit; ' • . • 1855-ben gróf Buol-Schauejnstein külügyminiszter a vezeté­se alatt álló minisztérium elnevezésének megváltoztatására, ill. helyesbítésére tett javasLa.tot. Ebben, többek között, azt mondta: amikor 1848 politikai zavarainak következményeképp az addigi udvari hatóságokat ./"Hofstelle n-ket/ minisztériumokká alakitották át, a titkos házi, udvari és állami kancellária^ /"@éheimé Haus-, Hof­und Staatskanzlei"^ a külügy és a császári ház minisztériumának > /"Ministerium des Aussern und des Kaiserlicheh Hauses"/ nevezték el. Az elnevezésben, amely a minisztérium funkciójának kettősségét jut­tatja kifejezésre, a sorrendet kifogásolta. Buol-Schauenstein sze­rint más országokban, még alkotmányos államokban ; is ,á n :császári ház" a "külügy" szót megelőzi. Minthogy a minisztérium cimzésének ez a módja császári elhatározáson alapszik, megváltoztatása is csak csá­szári rezolució utján történhetik. A külügyminiszter ilyen döntést kért és'kapott is az uralkodótól, /l17/ Tudjuk, hogy ettől kezdve egészen az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásáig a közös kormány fejének, a külügyminiszternek kinevezése mindig e formula szerint történt. /118/ Beust birodalmi kancellári funkciója. : leglényegesebb ele­mének tartott külügyminiszterség gyökerei a Staatskanzler jogállá­sába, 'a Habsburg-abszolutizmus virágkorának ebbe a legfőbb hatalmi funkciójáéba nyúltak visszal Egy viszonylag jelentéktelen ügy al­kalmán, nem kisebb ember, mint a 48-49-es szabadságmozgalmak vérbe­fojtója, Schwarzenberg herceg világitott rá a félalkotmányos és alkotmányos külügyminisztérium jogelődjének, a Staatskanzleinek alap­vető jellegér.e. 1851-ben az akkori osztrák pénzügyminiszter az ösz­szes minisztérium személyzetének fizetését azonos szintre hozta. így

Next

/
Thumbnails
Contents