Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - FIGYELŐ - Pietschmann, D.: Az igazságügyi iratok feldolgozásának tapasztalatai: Archivmitteilungen, 1963. 6. / 276–281. o.

I - 2?8 végrehajtás iratai* Kiegészítésképpen ide tartoznak még~a büntető intézeteknek az egyes elitéltekre vonatkozólag keletkezett személyi iratai is* Az iratok intézése közös, akár egyedi jogesetet, akár Vöbb személyt érint a tárgyuk* A büntetésvégrehajtási iratoktól eltekintve különleges lajstromok szolgálnak fezen iratok segédletéül* Az iratok rendje a lajstromon alapszik* Irattári terv nincs* A lajstromok felépitése az iratsorozati elvre készült* Minden egyes per* vagy eljárási csoportnak van iktatókönyvjellegű lajstromkönyve, mely mutatókkal kutatható, A lajstromba való bevezetés az eljárás megindulásakor történik*, Ennek az a következménye, hogy például a peres ügyek lajstroma olyan ügyeket is tartalmaz, melyeknél vádemelésre nem kerülc sor, vagy melyeket tárgyi ill* területi illetékesség hiányában más bírósághoz kellett át t enni. , Az eljárási - főleg a büntetőperes *• iratoknál a címfelvétel kérdése külön emlitést kíván* Kérdés: képezzünk a száraz jogi paragrafusmegjelölések helyett inkább **• szavakban és számokban w elj&yenebb iratcimeket, melyek magukat a megítélés alá kerülő esetet, Cselekményt nevezik meg? Az irattárosok által képezett régi címeket az iratboriték nyomtatott szövegében messzemenően kiegészítették* A "Büntető peres iratok «** ellen ***« ügyben" feliratú előnyomás esetén csak a vádlottak nevét és a bűntett vagy vétség megnevezését kellett bejegyezni, sőt utóbbinál csupán a vonatkozó paragrafus cimének, esetleg törvénykönyvi § számának megjelölésével* A levéltári gyakorlatban ezeket a szegényes adatokat gyakran általánosan ismert eleven kifejezésekkel pótolták* Vizsgáljunk meg néhány előadódó problémát* Gyakori eset,hogy a peres iratokat kiselejtezték és csak az Ítéletet hagyták meg* Ezeknél a továbbiakban helytelen lenne a peres iratok elnevezésének használata, helytállóbb ez a megjelölés: "•#* ügyében hozott Ítélet", Az Ítélet maga - szigorúan irattani értelemben - a per főtárgyalási jegyzőkönyvében található* A jegyzőkönyv mellett az iratselejtezés során gyakran megtartották az úgynevezett kegyelmi füzetet is: a kegyelmi kér*' vényt, a letartóztatási intézet tárgybani levelezését más szervekkel* A kegyelmi ügyeket, mivel az elitélt családjának szociális helyzetét világítják meg, nem lehet selejtezni* A gyakorlati leltározónál felvétő-dött a kérdés, hogy egyesitse-e a jegyzőkönyvet és a kegyelmi füzetet az "ítélet" fogalma alatt, miáltal az. irat leglényegesebb alkotórésze adja nevét az egész iratnak, Ez a megoldás került alkalmazásra, mely habár nem teljesen megnyugtató, a körülményesebb címmegjelölésnél azonban feltétlenül alkalmasabb. Annak'címbeli megjelölése után, hogy büntető peres iratról, vagy ítéletről van szó, következik a"vádlott nevének feltüntetése* Több vádlott esetében"csak az első vádlott nevét emiitették, a többieket számukkal és a "társai" szóval jelölték* A vádlott, bár az egész eljárás az ő nevét viseli, nem feltétlenül a fővádlott* Lehet véletlenül az elsőként elfogott személy, az is mégesik, hogy éppen őt mentik fel, -- mégis áz egész peranyag az ő nevét viseli* A levéltárban ilyen esetben nem változtatták meg a per cimét, de kiegészítették a hiányzó ne-