Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - FIGYELŐ - Pietschmann, D.: Az igazságügyi iratok feldolgozásának tapasztalatai: Archivmitteilungen, 1963. 6. / 276–281. o.

- 279 vekkel és lakcímmel. Két vádlott esetén mindkét név bejegyzésre került, ennél több vádlottnál csak az első neve került feltüntetésre a többi vádlott számának említésével* A vád tárgyának meghatározása az irat feltárásának legfontosabb része, E pontnál a jogászi és a történészi érdekek eltérnek egymástól. A jogász az eset egyes mozzanatait törvénybeli kategóriákba kivánja sorolni, a történész vagy levéltári kutató számára az eset csak egy nagyobb esemény összefüggésében vagy az egyedi esetre korlátozott szempontból nézve bir jelentőséggel, számukra csupán a cselekmény maga az érdekes. A jogászi kifejezés /pl. békeszegés/ az eset meghatározására utóbbiaknak nem elégséges. Felmerül a kérdés: nem kellene-e a jogászi tárgymegjelölést elhagyni és pótolni az eset cselekményének leirásával? A feltárás ezen módját el kell vetnünk, mivel az eljárási iratok nem tekinthetők elbeszélő forrásnak, ellenben a polgári kori igazságszolgáltatás egyik ténykedése Írásbeli lecsapódásának* Ezért az akta cimét teljes szövegével és bizonyos kiegészitéssel kell átvenni, a levéltáros kiegészitő alcimmel lássa el* Lényeges, hogy a cselekmény meghatározása ne csekélységekben jusson kifejezésre, hanem ezt mint egy nagyobb esemény részletét kezeljük. Ilyen cim: "Fegyveres őrállás az N.-i intézőbizottság székháza előtt 1921. március 25-én" helyett a következő helyesebb: "Részvétel az N.-i márciusi harcokban 1921. március 25-én". Sok esetben a cselekménynek jelentősége csak másodlagos, vagy egyáltalán nem érdekes. Az egyik városi épitőmunkássztrájkban például olasz sztrájktörőket alkalmaztak. Az ezzel kapcsolatban keletkezett feszültség egy vendéglői bál alkalmával került levezetésre. Ennél az esetnél a politikai helyzet ismertetése a fontos. "Büntetőperes iratok .... és 15 társának ügyében békeszegés miatt" mellett odajegyeztük alcimként: "Tettleges összeszólalkozás olasz sztrájktörők és a helyi lakosok között az N.-i épitőipari sztrájk idejében, 1904.". Az eljárási iratok rendezésének két módja van, "Vagy az irattári elv szigorú betartásával a folyó lajstromszámok szerinti rend betartása, vagy a levéltáros által kialakított rend időbeli, tárgyi és helyi szempontok figyelembevételével, A lajstromszámok szerinti rendezés ellen szól az, hogy a selejtezés vagy más ok miatt a számok egymásutánjában erős hiányok észlelhetők; a birósági ügyvitelben a lajstromszámok sorrendjét sok véletlen eset befolyásolta és gyakran találhatunk üzótvágott tárgyilag összefüggő iratokat; ugyanazon eseményt tárgyaló több per iratai nem következnek egymásután. Helyesebb ezért a tárgyi rendezés, mégpedig a cselekmény időpontjainak kronologikus rendjében, A selejtezés alap- és irányelveit az ígazságügyminiszter körrendelete szabályozta. Megfontolandó lenne a jövőben egy biróság és ögy ügyészség iratait mintaként a jogszolgáltatás fejlődése és a kriminalitás visszaesése vizsgálata céljára teljes egészében zárt egységként fenntartani. A jogi élet területén ezáltal dokumentálható lenne, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet milyen uj feladatokat rótt