Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - FIGYELŐ - A szovjet levéltártudomány elmélete fejlődésének néhány kérdése: Voproszi Arhivovegyenyija, 1963. 2. / 245–256. o.

1 -247 Ez azoknak a problémáknak távolról sem teljes felsorolása, amelyek területén a levéltári hivataloknak tudományos-kutató munkát kell folytatniuk és kisérleteket kell végezniük* A tudományos-kutató munka megszervezésének döntő tényezője a tervezés és a koordináció* A siker legfontosabb biztositéka, hogy helyesen határozzák meg a legfontosabb problémákat, amelysx megoldására kell összpontosítani elsősorban az erőket és minden más eszközt* "" A SZKP Központi Bizottsága, és a Szovjetunió Minisztertanácsa határozata - M

A tudományos-kutató munka koordinációjának és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája tevékenységének megjavítása" *» a következőket mondja: " A tudomány és technika fejlettségének mai fokán igen nagy jelentőséget nyernek a tudományos kutatás perspektivikus és aktuális tervezése tökéletesítésének* és ugyancsak a tudományos kutató munka koordinálásának kérdései*" Ez év /1963/ januárjában a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Levéltári Főigazgatóság kiadta a "Szovjetunió levéltárügye fejlesztésének 1963-65* évi perspektivikus tervét"* A terv egyik igen fontos része a "tudományos'kutató munka" cimet viseli, ez a tudományos problémák tematikáját tartalmazza és ismerteti azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a szovjet levéltártudomány elmélete* az archeografia, az ügyvitel megszervezése, néhány történeti segédtudomány fejlesztése érdekében terveznek* A terv'tartalmazza a legfontosabb tudományos-technikai problémákkal kapcsolatos kutatási és "tapasztalati" munka feladatait* A terv célul tűzi ki a tudományos-tájékoztató apparátus továbbfejlesztése elméleti és módszertani alapjainak kidolgozását, kijelöli a technikai és kinor-foto és fonodokumentumok helyét és szerepét a Szovjetunió Állami Levéltári Pondja területén, előirja, hogy tanulmányozzák az iratanyag őrzése optimális feltételeinek kérdéseit, dolgozzák ki az egyes fondók tudományos klasszifikációjának és az iratanyag selejtezésének elveit,'valamint teremtsék meg a Szovjetunió Állami Levéltári Pondja komplektizálásának szervezeti alapjait* Végül előirja, hogy a szovjet archeografia történetét és elméletét is dolgozzák ki* A Szovjetunió Levéltári Főigazgatósága már igen nagy munkát fordított arra, hogy elméletileg megalapozza az iratanyag állami megőrzésre való átvételének és selejtezésének elveit* Az állami levéltárak komplektizálásának régi rendjét megszüntetve a Levéltári Főigazgatóság arra forditotta a főfigyelmet, hogy a levéltárak a legfontosabb fondképzők iratanyagát vegyék át. Ezzel egy már régen megérett kérdést oldott meg és véget vetett annak a gyakorlatnak, hogy az állami levéltárak alacsony szintű hivatalok /artyelek, szövetkezetek, üzletek, áruházak, bankok/ értéktelen fondjait őrizték* Ebben lehetetlen fel nem ismerni azt a tényt, hogy az állam vette kezébe az iratanyag-bázis megőrzése problémái megoldásának ügyét, azét a bázisét, amely a kommunizmus formációja létrejötte története megirásának alapja* Ma már világos, hogy némely szerzőnek a komplektizálás kérdésében elfoglalt álláspontja hibás és az élet immár elvetette azokat a nézeteket*