Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - FIGYELŐ - A szovjet levéltártudomány elmélete fejlődésének néhány kérdése: Voproszi Arhivovegyenyija, 1963. 2. / 245–256. o.

m 248 Kétségtelén, hogy ezek a kérdések magukra vonják a figyelmet*. Ezeket a kérdéseket össze kell kapcsolni olyan kérdésekkel, mint az ügyvitel és a fondok kialakításénak racionális megszervezése, ez utóbbi pedig olyan kérdéseket foglal magában, mint a levéltárak profiljának pontosabbá tétele, a muzeumokban és könyvtárakban őrzött kéziratanyagnak az állami levéltárak által történő átvétele ^Ezeket csak ugy lehet megoldani, ha tanulmányozzuk és forrástan! szempontból elemezzük a megfelelő dokumentáció-komplexumokat* E munkában részt kell vennie különféle tudományágak képviselőinek, elsősorban történészeknek, közgazdászoknak és jogászoknak* Szükségesnek tartjuk azt is, hogy továbbfejlesszük az irattan /dokumentovegyenyije/ és az ügyvitel tudományos alapjai elméleti kimunkálását, mégpedig az iratanyagnak állami megőrzésre való kiválogatásának vonatkozásában* Fel kell dolgozni az ország állami hivatalainak történetét, valamint a közigazgatási-területi beosztás történetét, különös tekintettel ennek a levéltári hálózat kialakításában játszott szerepére* Meg kell állapitani a tudományos-technikai iratok és az olyan anyag levéltári megőrzésre való átvételének kritériumait, amely anyag a hivataloknak a technika alkalmazásával kapcsolatos munkássága során jött létre, végül a személyi eredetű iratok különféle kategóriáinak gyakorlati értékére vonatkozó kritériumokat is ki kell dolgozni. A papirra irt"levéltári iratok hosszú időn keresztül való megőrzésének egyik legfontosabb kérdése, hogy mikép lehet biztosítani az optimális, tudományosan megalapozott fizikai feltételeket« Az iratanyag megőrzésének optimális feltételein azt értjük, hogy olyan körülményeket teremtünk, amelyek az irat /dokumentum/ alapanyaga és szövege megöregedését maximálisan hátráltatják* Az iratanyag őrzési feltételeinek egységes standard-normáját meg kell állapitani, ennek pedig kiindulási adatai áz optimális fizikai-kémiai mutatók, Jelenls g ezen dolgozik a Szovjetunió Levéltári Főigazgatóságának Tudományos kutató laboratóriuma. Az iratok megmaradása problémáinak fontos tényezője a halvány és fakult szövegek újra láthatóvá tétele, A halvány szöveg helyreállításának legismertebb módszere a fotografikus eljárás. Ennek lényege az, hogy az elhalványult szöveg kontraszt-képét különféle eszközökkel való fényképezés utján megszerezzük* Meg van azonban az a hátránya, hogy igen költséges és kevéssé termelékeny a fotörestaurálásnak e ma követett módszere* Felmerült'tehát a szükségessége annak, hogy az elhalványult irás újra láthatóvá tételére uj eljárásmódokat dolgozzanak ki, éspedig olyant, ami olcsóbbá teszi ezt a munkát* A levéltári Főigazgatóság Központi Tudományos Kutató Laboratóriuma most foglalkozik a gyenge foto-ábrázolások megerősítése módszereinek kidolgozásával* Hogy elejét lehessen venni a dokumentumokat kívülről érő ká-' rosodásoknak, tudományos kutató munkát kell végezni az iratanyag- konzerválására és restaurálására vonatkozólag* A müanyag-kémia fejlődése