Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - FIGYELŐ - A szovjet levéltártudomány elmélete fejlődésének néhány kérdése: Voproszi Arhivovegyenyija, 1963. 2. / 245–256. o.

m 248 ­Kétségtelén, hogy ezek a kérdések magukra vonják a figyelmet*. Ezeket a kérdéseket össze kell kapcsolni olyan kérdésekkel, mint az ügyvitel és a fondok kialakításénak racionális megszervezése, ez utób­bi pedig olyan kérdéseket foglal magában, mint a levéltárak profiljá­nak pontosabbá tétele, a muzeumokban és könyvtárakban őrzött kézirat­anyagnak az állami levéltárak által történő átvétele ^Ezeket csak ugy lehet megoldani, ha tanulmányozzuk és forrástan! szempontból elemezzük a megfelelő dokumentáció-komplexumokat* E munkában részt kell vennie különféle tudományágak képviselőinek, elsősorban történészeknek, köz­gazdászoknak és jogászoknak* Szükségesnek tartjuk azt is, hogy továbbfejlesszük az irattan /dokumentovegyenyije/ és az ügyvitel tudományos alapjai elméleti ki­munkálását, mégpedig az iratanyagnak állami megőrzésre való kiváloga­tásának vonatkozásában* Fel kell dolgozni az ország állami hivatalai­nak történetét, valamint a közigazgatási-területi beosztás történetét, különös tekintettel ennek a levéltári hálózat kialakításában játszott szerepére* Meg kell állapitani a tudományos-technikai iratok és az olyan anyag levéltári megőrzésre való átvételének kritériumait, amely anyag a hivataloknak a technika alkalmazásával kapcsolatos munkássága során jött létre, végül a személyi eredetű iratok különféle kategóriá­inak gyakorlati értékére vonatkozó kritériumokat is ki kell dolgozni. A papirra irt"levéltári iratok hosszú időn keresztül való meg­őrzésének egyik legfontosabb kérdése, hogy mikép lehet biztosítani az optimális, tudományosan megalapozott fizikai feltételeket« Az iratanyag megőrzésének optimális feltételein azt értjük, hogy olyan körülményeket teremtünk, amelyek az irat /dokumentum/ alapanyaga és szövege megöregedését maximálisan hátráltatják* Az irat­anyag őrzési feltételeinek egységes standard-normáját meg kell álla­pitani, ennek pedig kiindulási adatai áz optimális fizikai-kémiai mu­tatók, Jelenls g ezen dolgozik a Szovjetunió Levéltári Főigazgatóságá­nak Tudományos kutató laboratóriuma. Az iratok megmaradása problémáinak fontos tényezője a halvány és fakult szövegek újra láthatóvá tétele, A halvány szöveg helyreállí­tásának legismertebb módszere a fotografikus eljárás. Ennek lényege az, hogy az elhalványult szöveg kontraszt-képét különféle eszközökkel való fényképezés utján megszerezzük* Meg van azonban az a hátránya, hogy igen költséges és kevéssé termelékeny a fotörestaurálásnak e ma követett módszere* Felmerült'tehát a szükségessége annak, hogy az el­halványult irás újra láthatóvá tételére uj eljárásmódokat dolgozzanak ki, éspedig olyant, ami olcsóbbá teszi ezt a munkát* A levéltári Fő­igazgatóság Központi Tudományos Kutató Laboratóriuma most foglalkozik a gyenge foto-ábrázolások megerősítése módszereinek kidolgozásával* Hogy elejét lehessen venni a dokumentumokat kívülről érő ká-' rosodásoknak, tudományos kutató munkát kell végezni az iratanyag- kon­zerválására és restaurálására vonatkozólag* A müanyag-kémia fejlődése

Next

/
Thumbnails
Contents