Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - FIGYELŐ - A szovjet levéltártudomány elmélete fejlődésének néhány kérdése: Voproszi Arhivovegyenyija, 1963. 2. / 245–256. o.
- 246 zetre tekintenek, amely már régtől fogva a szovjet levéltártudomány fellegvárának számit. De ez a várakozás sok esetben meghiúsult. Az Intézet el volt szakitva az állami levéltárak és hivatali irattárak gyakorlati munkájától, ezért keveset foglalkozott olyan fontos kérdésekkel, mint az iratanyag megőrzésének biztosítása, a levéltáraknak teljes értékű iratanyaggal való komplektizálása, vagy az iratok selejtezése, végül a speciális dokumentáció, elsősorban a kino-foto és fonodokumentáció munkájának megszervezése. Bátran el kell vetni az elavultat, a régit, alkotó módon és kollektiv munkával meg kell oldani a tudományos tevékenység problémáit - erre hivta fel a társadalomtudományok dolgozóit az ideológiai problémákkal foglalkozó Összszövetségi Kongresszua f camelyet a SZKP'Központi Bizottsága 1961 decemberében szervezett. Ugyanezt hirdette a főiskolák társadalomtudományi katedráinak vezetői számára 1962 januárjában rendezett Összszövetségi Kongresszus és az Összszövetségi Történészkongresszus 1962 decemberében. Az elméletnek képesnek kell lenni arra, hogy előrelásson. Helytelenül gondolkoznak azok a levéltárosok /vagy nem levéltárosok/, akik az elméletet a módszertan színvonalára szállitják le, hiszen ez utóbbinak csak az a feladata, hogy a mindennapi munka legcélszerűbb módszereit és eljárásait állapítsa meg* Az elméletnek a legfőbb tudományos kérdéseket kell megoldania,, létre kell hoznia a szükséges tudományos "tartalékot", amely nélkül a tudomány egyetlen ága sem képes igazán fejlődni. Meg kell sajnos mondani, hogy a levéltárügy terüle- : tén eddig nem határolták el pontosan az elmélet és a módszertan feladatait egymástól, nem volt világos, hogy a módszertan csak szolgálója az elméletnek és a módszertan tulajdonkép csak összekötő láncszem az elmélet és gyakorlat között. Az elmélet dolgozza ki az elveket, mig a módszertan csak keresi az utakat ezeknek az életbe való átültetéséhez, a gyakorlatba való beviteléhez* Meg kell jegyezni, hogy"eléggé el volt terjedve egy helytelen nézet a levéltártudomány területén végzendő tudományos kutató munka kérdéseiről. Sokan ugy gondolták, hogy ha tudományos kutató munkáról van szó, akkor csak az archeográfia vagy más történeti segédtudomány kérdéseire kell gondolni. Még jó, ha ehhez hozzászámitották az irat- : anyag klasszifikációjának és katalogizálásának kérdéseit is« A tudományos-kutató munka frontja azonban lényegesen szélesebb ezen a területen. Olyan igen fontos problémákat is magába foglal, mint az iratanyag hosszú időn át való megőrzésének biztosítása, az iratoknak, felhasználása a maga rendkivül gazdag formáiban és irányaiban /és nem csak publikálásról van szó/, a tudományos-tájékoztató apparátus tudományosan megalapozott rendszere, a Szovjetunió állami levéltárai iratanyagakomplektizálása,. ezek sorában a kino-foto és fonodokumentációval, személyi eredetű anyag, technikai és speciális dokumentáció komplektizálása stb. Magába foglalja a levéltárosok és az ügyintézők munkájának mechanizálását, a modern technikának a levéltárügy területére való behatolását stb.
