Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dux Erikné: A "Veszprém megye helytörténeti lexikona" című kötet vitája / 206–222. o.

- 218 fel s igy a munka gyorsabbá, eredményesebbé válna. A levéltári források nem megyénként"tagolódnak* Az a véleménye, hogy a veszprémi úttörő kötet, természetes, hogy vannak hiányosságai, de azt a célt, amelyet kitűzött, hogy lexikonszerűen tájékoztassa az olvasót, megvalósította. Dr. Lakatos Ernő a Pest- és Nógrád megyei Állami Levéltár vezetője kiemelte a munka úttörő jellegét és azt a meggyőződését, hogy a lexikon európai szinten is kiváló munka. Az NDK-ban készült munka meg sem kozeliti ezt. Felvetette, hogy mi az a terület, amelyet egy ilyen lexikonnak tartalmaznia kell: A szerzők Veszprém megyének régi hagyományos területét vették. Ő ezt a maga szempontjából elfogadni nem tudja. A másik megjegyzése a bevezetéssel volt kapcsolatos* 6 egy lexikonjellegü bevezetést tart helyesnek* A munka nagyon hosszú időre, készült, lehet talán egy évszázadra, nem felesleges, amit erre anyagiakban ráforditanak* Az olvasó várja a többszinü nyomást is. Egy előző felszólaló azt javasolta, hogy bizonyos statisztikai adatokat hagyjunk ki'beló'le, mert más statisztikai kiadványokban is megvannak* Áttekintette két megye könyvtárát* de ott nincsenek meg ezek a statisztikai források* Egy helytörténeti lexikon minden község könyvtárába el fog kerülni és amire kiváncsiak, hogy pl* mennyi volt a népesség bizonyos években, egyszerűen képtelenek megállapítani, ha a lexikonból kimaradt* Degré Alajos, a Zalaegerszegi Állami Levéltár vezetője a legérdemibb kérdésekben Bakács Istvánhoz csatlakozott és kijelentette, hogy a lexikon célját elérte* Természetes, mint vidéki levéltáros, a kutatók segitését várja a lexikontól, hogy az anyaggyűjtésnél felhasznált, de a lexikon kereteibe bele nem férő forrásmunkákat is jegyezzék fel* Sokan dolgoznak helytörténeti monográfiákon. Hiányol a lexikon bevezető részében egy áttekinthető közigazgatási leirást. Molnár Balázs néprajzkutató kivánatosnak tartotta, hogy Magyarország összes megyéjének lexikona egyszerre készüljön el* A helységeknek á helybeli természeti adottságait ő is térképen kivánta volna'szemléltetni. Ilyen jellegű munkáknál nélkülözhetetlen, hogy történeti földrajzi térkép ne legyen. Dr. Kenéz Győző tanár Írásban benyújtott referátumában meg-" jegyezte, hogy a lexikon előkészületi munkálatai olyan időben folytak - a személyi kultusz időszakára gondolt -, amikor éppen és elsősorban a társadalomtudományok területén dogmákká merevitett elvek gátolták a kutatott témát s a feltárt adatok által biztositott lehetőségek teljes kibontakozását. Az a tény tehát, hogy á szerzők koncepciójukat énnek ellenére képesek voltak töretlenül megvalósitani, tudományos bátorságukat és elvhüségüket is bizonyitja. A didakszis kérdésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a helytörténet, mint tudományág, napjainkban fellendülőben van, ám ez a lendület nemcsak pozitivumokat hoz, hanem eltévelyedések veszélyét is magában rejti* A félig vagy egészen műkedvelő, többet ártó, mint használó helytörténészkedés megzabolázására, okos korlátok közé szoritására permanens kisérletek folynak. Ilyesféle