Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dux Erikné: A "Veszprém megye helytörténeti lexikona" című kötet vitája / 206–222. o.

- 219 kezdeményezés volt 1960-ban a Történelemtanítás /a Művelődésügyi Minisztérium minden általános és középiskolába eljutó módszertani szaklapja/ szerkesztősége részéről, amikor cikkeket közölt a helytörténeti kutatómunka módszeréről. Nézete szerint kitűnő módszertani útmutató is lett a lexikon és senkinek sem kellett csalódnia, aki ezt várta tőle. Elveket tanulhat meg belőle forgatója. Megtanulja, hogy mindenekelőtt a kiadott, a már eddig megjelent szakirodalmat kell átnéznie s csakis azután szabad Írásos, levéltári forrásokhoz nyúlni. Itt is megvan a gradáció: első a helyi, majd a megyei, azután az országos anyag. Végül: láthatja az egyes településeknél, milyen szempontok szerint legcélszerűbb feldolgozni az adott helyre települt nép életét, mi maradhat el, s mi nélkül nem derao-ceáfia a demográfia! Nagyon helyes az, ha mi szakemberek egymásközt minuciózus pontossággál biráljuk a Lexikonnak akár minden mondatát, de ne felejtsük el azt sem, hogy - mint Éri kollegánk finoman ut$lt is rá - közben a ma élő démoszok javában szavazzák meg saját"régi démosz-elődjük történetének a feltárására az anyagi támogatást, s mégiscsak döntő gyakorlati szempont az, hogy van minta, amit kezükbe adjunk, s van módszertani útmutató, amit követhetnek! Kenéz Győző is fontosnak tartja a levéltári kutatások koordinációját. Véleménye szerint a kutatások több megyére történő kiterjesztése esetén nem képzelhető el másként, mint egy kutató csoporttal, mely később esetleg intézetté lenne fejleszthető. A kutatómunka koordinációja sok tapasztalatot és igen sok tudományos tapintatot is követel. Befejezésül megállapítottá, hogy a helytörténeti lexikon, ha nevében lexikon is, technikai kivitele, megszerkesztése merőben uj feladat elé állitotta az Akadémiai Kiadót és az Akadémiai Nyomdát egyaránt. Ezeket pedig mind az Akadémiai Kiadó, mind az Akadémiai Nyomda kitűnően oldotta meg. Dr. Gyinessy Sándor aspiráns megemlítette, hogy Borsod megyében megkezdődtek a munkálatai egy olyan megyei monográfiának, amely az 1920 utáni fejlődésre egy lexikonszerű munkát jelentene. Helyes lenne, ha ezt a munkát koordinálnák a helytörténeti lexikonnal. A referátumokra és hozzászólásokra elsőként dr. Kovacsic

s József professzor válaszolt, "Megköszönte azt a sok észrevételt, tanácsot, amit a könyv bírálói tettek. Külön is megköszönte Éri István múzeumigazgató sokoldalú, elmélyült bírálatit, mely nemcsak a Veszprém megyei lexikon szempontjából, de az egész magyar helytörténetirás szempontjából igen értékes. Azok az észrevételek, melyek a vitán elhangzottak, véleménye szerint részben hasznosíthatók lesznek a további köteteknél. Válaszában a helytörténeti lexikon céljából indult ki."Szerzők azt a célt tűztek ki maguk elé, hogy a mohácsi vésztől eltelt korszakra vonatkozóan tájékoztatást nyújtsanak a települések keletkezéséről, fejlődéséről, pusztulá-