Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dux Erikné: A "Veszprém megye helytörténeti lexikona" című kötet vitája / 206–222. o.

- 21? Éri elvtárssal, hogy nagyobb szervezetet kellene létrehozni és egyszerre több megyére kellene gyűjteni az anyagot» Mint hiányosságot emiitette, hogy a kötet csak a ma élő helységeknek névsorát adja, szerinte nem jelentene sem terjedelemben, sem munkában olyan nagy eltérést, hogy érdemes lenne az elpusztult helységekről lemondani. Kifogásolta, hogy 1527-tel kezdődik a kötet,* szerinte az 1526 előtti anyagot is be kellett volna venni* Felvetette, hogy milyen más volna, ha nem Csánkyra való hivatkozással kezdődne egy-egy helység jellemzése. Az V* fejezet a népmozgalom cimet viseli. Itt nem érti, hogy miért 1910-től kezdik a szerzők az adatok b.emutatását• Jóval korábbról lehetne adatokat felsorakoztatni, ha nem is a megye egész területéről. Helytelennek tartotta ő is a földrajzi nevek elhagyását, - a szerzők más helyen akarják publikálni, a következetesség szempontjából helyes lett volna a lexikonban közzétenni. Kitűnő térképvázlatok készültek, de hiányzik a hegy- és vizrajzi térkép. Ugy látja, hogy a szerzők felhasználták az 1815-20-as^összéirást, de ezekből sokkal többet lehetne értékesiteni, mert az ott tett megjegyzések a községek egész problémájának a megértéséhez fontosak* Az általános irodalmat nem tartotta szerencsésnek. Nem elég betűrendbe szedni az irodalmat, külön kellene sorakoztatni a Veszprém megyére vonatkozó leirásokat• Az irodalom nem is teljes. Pl. Gerő László munkája Magyarország várépitéséről nem szerepel. Ha nemcsak tudósok számára készült a kötet, akkor"lehetőleg ritkitani kellett volna az idegen szavakat, A történeti statisztika forrásaihoz készült egy magyarázó jegyzék, ilyen kellett volna itt is. Országosan ismerjük, hogy a jobbágyfelszabadításkor mekkora föld volt a majorsági és mekkora volt.a jobbágyok.kezén. Nem lehetne-e ezt a^rendkivül fontos problémát megyénként megvilágítani? Szerinte a XVI-XVII-XVIII. század nem válik el eléggé a bevezető részoen és ez odavezet, hogy itt-ott elsietett általánosítások vannak. Nem tudott egyetérteni azzal, hogy a nemességen kivül eső tömegeket "nem nemesi" osztálynak nevezik, ilyen nem volt. Dr. Bakács István, az Országos Levéltár osztályvezetője bevezetőben a helytörténeti irodalom helyzetével foglalkozott, majd megállapította, hogy a helytörténeti lexikonok birálata előtt mindenekelőtt azt kellene tisztázni, hogy mi is a lexikon feladata? Szerinte az, hogy segitséget nyújtson a helytörténetiróknak, akik az adott helység helytörténetével kivannak foglalkozni* Neki az a véleménye, hogy "a szerzők az önmérsékletet voltak kénytelenek gyakorolni* Ez nem jelenti azt, hogy az előzőkben elhangzott észrevételek nem megszívlelendők. Gondol a maga szempontjából arra, hogy"ha meg akar tudni valamit, azt keresi, hogy a~helység mikor keletkezett. Osztrák szomszédaink Burgenlándische Landestopographie cimü köt etet adták ki, a kötetnek kb. az a szerkezeti felosztása, mint a veszprémi köteté. Az első kötet 423 lap volt, a második kötet 3123 oldal. Az 1910-es statisztikában meg lehet állapítani, hogy bár a feldolgozott területek majdnem azonosak, az eltérés terjedelemben mégis milyen nagy. Végeredményben az a félő, hogy azok a megyék, amelyek a régi szűk keretben készültek, mindig nagyobbak lesznek, A lexikonok ne akarjanak helytörténeti munkát pótolni, hanem ismertetésre szolgáljanak. Ebből az következik, hogy sokkal célszerűbb volna ezt a munkát szervezettebbé tenni, mert gondoljunk csak a hiteles helyi anyag átnézésére, több megyére terjedő anyagot néznénk át egyszerre, a munkatársak nemcsak egy megyének az adatait dolgoznák