Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dux Erikné: A "Veszprém megye helytörténeti lexikona" című kötet vitája / 206–222. o.
- 216 anyag rovására. Éri Istvánnal egybehangzóan kifogásolta a földrajzi nevek elhagyását. Véleménye szerint kár, hogy az összegyűjtött földrajzi hely névanyag a kötetből kimaradt, Dr. Thirring Lajos professzor a demográfia és a statisztikai tudomány szempontjából birálta a kötetet. Megállapította, hogy a kötet rendkivül gazdag anyaga lenyűgöző volt, használhatósága eleve biztosítottnak látszik. Öröm látni, hogy a régi tervek átformálva, meggazdagodva mégjelentek. A gyakorlati és a tudományos szempontokat egyaránt tekintetbe véve készült a kötet és ez helyes megoldás. Csatlakozva Csizmadia professzor véleményéhez, fontosnak tartotta a gyakorlati szempontot; az összefoglaló adatokra is szükség van, de a lexikális rész pótolhatatlan. Egy további kötet szerkesztésénél ennek a résznek a bővitéséró'l érdemes gondolkodni. Az ujabb adatok bővitése, egyes tábláknak némi kiegészítése vagy jegyzetek közlése szükséges és fontos lenne. Gondolt arra, hogy nem lenne-e helyes községenként utalni arra, hogy milyen mérvű az elvándorlás - ami megtörténik a legújabb adatok beillesztésénél. Több gazdasági jelzőszámot kellene beiktatni, pl. a bányászat és az ipar különválasztására, A földterületre nézve hasznosnak tartaná annak rendszeres közlését, hogy a földreform előtt a község mekkora része volt nagybirtokterület és valamilyen adatot a termelőszövetkezetekről és állami gazdaságokról. Az egyes községek gyakran összefüggenek más településekkel, nagy az ingázás, talán érdemes lenne egy nagyobb város környékére utaló kimutatást késziteni ezzel kapcsolatban. Népességünk történetében az utolsó évszázadban három nagy'törés volt, az 1873."évi kolerajárvány és a két világháború, - ezeket az adatokat érzékeltetni kellene. Felszólalása további részében arról szólt, hogy a kötet nagyon jó áttekintést ad a régi és ujabb időkből. Az .ujabb adatanyag szempontjából hasznosnak gondolná azon táblák körének kibővitését, amelyek jelzik, hogy a községek száma hogyan oszlik meg a népsességfejlődés és a foglalkozási ágak szerint. Többet kellene kapni - akár a bevezető fejezetekben - az életkorra vonatkozó adatokról. Fontos a könyv bibliográfiája - még most is nagyon kevésnek tartja. Itt a maximumra kellene törekedni, A képek szépek, hasznosak és tetszetősek, de fontosabbak lennének a térképek. ' Dr. Sinkovics István egyetemi tanár, dékán hozzászólásában utalt arra a megállapításra, amit szerzők tettek a mü elején, hogy t.i. 10 évig dolgoztak a köteten. Aki átnézi, az megérti, hogy valóban nagy munka fekszik a kötetben. Az elmondottakhoz hozzáfűzte, hogy e műnek nemcsak helytörténeti jelentősége van, hanem már ez a kötet is anyagot ad a fejlődés általános törvényeinek"megismeréséhez. Kiemelte, hogy a kötet szerkezete világos, könnyen áttekinthetően adja az anyagot, jól használható. Fontos az a módszertani segitség, amelyet a kutatók számára nyújt.. Bírálatában kitért arra, hogy a különböző források értékének meghatározásánál gondolni kellett volna arra, hogy az úrbéri táblák a lakosság 60 %-át nem tartalmazzák. Felvetette, hogy a kutatómunka milyen értékes lehetőséget kinál a szomszéd országok tudományos munkásaival való együttműködésre. Már a veszprémmegyei kötetnél fel'lehetett volna használni a csehek közreműködését. Teljesen egyetértett