Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dux Erikné: A "Veszprém megye helytörténeti lexikona" című kötet vitája / 206–222. o.

.- 212 változtatásokra, az"-alapelv helyenkénti módosítására igy is szükség lesz, r

Továbbá néhány indokolt szempont figyelembevétellé gazdagitását jelentené az alkalmazott módszernek. Messzire vezetne annak oknyomozó vizsgálata: miért"annyira hiányos és egyenetlenül feldolgozott Veszprém megye helytörténeti vonatkozásban? Hiányos például annyiban, hogy máig sem készült el a megye monográfiája, kisebb tájegységei is meglehetősen ritkán kerültek összefoglaló jellegű munkában feldolgozásra /igy a Balaton-monográfia egyes köteteiben/. Ha az egyes települések monografikus igényű /bár nem mindig kielégitő szinvonalu/ feldolgozásait vizsgáljuk, éppen az Ila-Kovacsica kötetben adott bibliográfiák jelzik, hogy a történeti Veszprém megye 176 települése közül legfeljebb a felével foglalkozott ... az utóbbi 60-80' esztendőbén kutató* Egyenetlennek kell mondanunk a helytörténeti irodalmunkat azért, mert helyenként kitűnő részletfeldolgozások láttak napvilágot /pl* műemléki és régészeti szempontból/, másutt még a kinálkozó adatanyag gazdagsága sem ösztönzött senkit kutatásra* A mozaikszerű részletfeldolgozások bármilyen szép számát tárja is elénk egy-egy bibliográfia, részben összefoglalások hiánya, részb'en az egyes "szakterületen végzett feldolgozások "belterjessége" /pl; plébániatörténetek, régészetig műemléki szakpublikációk/ a jellemző* Mindezek okai közül kettőt tart jelentősnek* Az egyik társadalmi. Veszprém megye társadalmának * az. egyes kiváló szaktudósok érdemét T koránt sem'kicsinyelve - soha nem volt (jlyan rétege, mely a helytörténeti kutatások iránt behatóan érdeklődött, igényelte és támogatta volna az e fajta munkálatokat* Az érdektelenségnek köszönhető, hogy a millenáris idők felbuzdulásakor létesitett megyei monográfia alap összege igen csekély volt /kb. 8 000 korona/ s ezt tízegynéhány év alatt sem sikerült a cél érdekében elkölteni* S a közömbösséget mu" tatja, hogy amikor, az 1910-es években, más célra kivánták a megye vezetői felhasználni, a javaslatot a tíár vény hat óság tagjai ellenvetés nélkül megszavazták. Cselekvésképtelen volt az 1903-ban alakult vármegyei múzeumegylet is ebből'a szempontból* Némi eredményeket csak a harmincas évek elején létrejött Veszprémmegyei. ". Régészeti és Történelmi társulat működése, a társulat és a veszprémi múzeum publikációs tevékenysége mutatott fel e tekintetben. Társadalmi méretű érdeklődés és ösztönzés hijján természetszerű, hogy a megyének helytörténeti jellegű folyóirata sem volt, s érthotővé válik a másik oka, jobbanmondva okozata ennek a helyzetnek. Forrásközlések tekintetében Veszprém megye alig tud valamit felmutatni az egy Monmaentá- Romána Episcopatus Vesprimiensis sorozaton ki-vül» Természetes, hogy ha hiányzott az anyagiakban megmutatkozó áldozatkészség, ez a kutatásra jelentős mértékben visszahatott* Végeredményben tehát? összegezve az'eddigieket, a helytörténeti kutatás Veszprém megyében tapasztalható viszonylagos elmaradottságának okai elsősorban egy, a megyében kialakult társadalmi-történelmi helyzettel magyarázhatók, '.