Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dux Erikné: A "Veszprém megye helytörténeti lexikona" című kötet vitája / 206–222. o.

- 211 sét jelentette volna, ha az összefoglaló részben, a települések egymással valq összevethetése érdekében fontosabb táblázatok /pl. a lakosság lélekszámv'áltozása 1785-1960 között/ településenkénti adatai kerültek volna összevontan közlésre. i Az utóbbi javaslat tehát nem került megvalósításra s ez nem volt baj. Kár volt azonban egy másik javaslatnak engedve veszprémi tájakról, településekről és műemlékekről fényképeket közölni. Az e célra rendelkezésre álló teret inkább régi térképek részleteinek /pl. a XIX. sz. közepi településfelméréseknek/ nagyobbszámu, megfelelőbb léptékű közlésére lehetett volna felhasználni, A kéziratnak a fentebb vázolt kivánalmak érdekében történt átdolgozása, illetőleg bővitése lényegében 1961 végére fejeződött be. Ha a nyomdai munkálatok, illetőleg az azt megelőző szerkesztési munkák időtartamát is ide vesszük, a szerzők javaslatuk felvetése óta több mint másfél évtizedig foglalkoztak munkájukkal, melyből 10 esztendőt kellett az aktiv kutató-feldolgozó tevékenységre forditaniok* E tények figyelembevételével szükséges a vállalkozás folytatásának mikéntjét meghatározni* Még ha számit^sba vesszük is az úttörő jelentőségű kezdeményezés első köteténél természetszerűleg jelentkező, de a továbbiakban remélhetőleg kiküszöbölhető műfaji, kutatásbeli nehézségeket s a feldolgozás szempont j'ának rendszeressé tétele érdekében szükséges átdolgozásokat -^amelyek többletidőt igényeltek -, az egyes megyék anyagának folyamatos megjelentetése több generáción keresztül húzódnék s ez egyértelmű lenne a vállalkozás csődjével. A konklúzió csak egy lehet: ha a helytörténeti lexikonsorozat megjelentetése érdeke a tudománynak, a közigazgatásnak, a jövőben az e kötetnél alkalmazott módszeren gyökeresen változtatni kell* Nem lehet kizárólag néhány kutatót, szinte egyéni vállalkozásként e feladattal megterhelni, hanem összehangolt munkaterv alapján egy, t

vagy több intézmény /köztük a vidéki, helyi intézmények: levéltár-könyvtár-muzeum/ munkatársainak közös feladatává kell tenni a munkát * melyet párhuzamosan, egyidőben több megyére kiterjedően kell végezni.' Az egész országra kiterjedő forrásanyagok kigyűjtését pedig egyszerre, egy munkafázisban kellene elvégezni s a kötetek megjelentetésére egy-kétévenként kellene sort kerítenio Felmerülhet még az a vélemény, hogy a most kíalakitott műfajon belül ebben az első kötetben maximálisan érvényesített szempontokat tovább szelektálva kevesebb adatgyűjtést, ennélfogva korlátozottabb feldolgozómunkát igénylő módszer"is kialakítható, ez a terjedelemre, a kiadási időpontokra is visszahatna. Meggyőződésem az, hogy ezzel a lexikontipussal sikerült a helységnévtár és a helytörténeti monográfia között mutatkozó üres teret egy értékelt, újszerű forrásközlő munkával áthidalni, kár lenne"a szempontokat, a kialakított módszert ismételten átformálni. A munka tagolása, rendszerezésének alapelvei a gyakorlatban bizonyítottan jók. A feldolgozandó megyék adottságai /a kutatottság állása, források gazdagsága stb„/ amugyis különböznek, emiatt bizonyos