Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dux Erikné: A "Veszprém megye helytörténeti lexikona" című kötet vitája / 206–222. o.

- 210 éppen a mii jelentőségének ismeretében vetettek fel ujabb és ujabb javaslatokat, amelyek a gyűjtés körének kiszélesítését,- még több szempont figyelembevételét igényelték volna. Ugyanakkor több hozzászólás emelte ki a közlésmód szabatosságának, méginkább a kutatási szempontok következetes szabályozásának, rendszerezésének fontosságát* Mind ez alkalommal, mind a kézirat lektorálása során számos, valóban megszívlelendő s ami még ennél is fontosabb, megvalósítható észrevétel segítette a szerzők munkáját, Feltétlenül érdemükül kell felhoznunk, hogy a sok irányból érkező, ...-.,.:i egymással néha ellentétbe is kerülő javaslatból a legtöbbet elfogadták, hasznosították* ._ i _ A tervezet elfogadása után tovább folytatódott a munka* Ezidőtájt kapcsolódtak az anyaggyűjtésbe s a feldolgozásba az egyes részfeladatok elvégzésére: a bibliográfus /Nagy László/, a kartográfus /Nagy Júlia/ és a névmagyarázatot adó nyelvész /Mikesy Sándor/, az adatok kigyűjtését és rendszerezését végző többi munkatársat nem is említve. A kéziratot 1960-ban zárták lé s, adták át a lektoroknak^ Jóllehet maguk a szerzők is világosan látták, hogy az eredeti célkitűzés valamennyi szempontját /igy pl* gazdaságtörténeti adatok - álXafállo>\ mány, termelési'mód stb* - közlését/ a terjedelem korlátai miatt nem lehet érvényesíteni, tehát elhagyásuk mellett döntöttek, a kézirat igy is terjedelmessé vált. A lektoroknak igy, elismerve, hogy a szerzők töretlen utón jártak munkájuk elkészítése során, az a hálátlan feladat is osztályrészükül jutott, hogy helyenként rövidítéseket, elhagyásokat javasoljanak* /Igy maradt el pl* a földrajzi nevek, határrészek neveinek közlése/. Többnyire azonban az ésszerű rövidítés, egységes utalás rendszer alkalmazása révén tartalmi szempontból változatlan maradt az egyes települések anyaga - ez azonban átdplgozást igényelt. A terjedelem csökkentésének kívánalma azonban nem volt öncélú. Az általános érvényű megállapítások egyszeri közlésével többek között a felesleges ismétlődések kiküszöbölését /mint pl. úrbéri terhek, megélhetés módjai, birtokosok,'telepítések ismertetését/ is eredményezhette* Az összefoglalás ezen tul azután kitűnő alkalmat adott a történeti statisztika módszerével a megye lakosságának szám- és megoszlásbeli vizsgálatára is* "Felmerült egy olyan javaslat is, hogy a községenként részié-" tezett statisztikai táblázatokat egy közös, összevont táblázatsorral helyattesiteék-/Ember .Győző lektor javaslata/. Még ha a javaslat hyomdatechnikailag megvalósítható is lett volna, a közös megyei táblázattál az egyes települések könnyen nyomonkisérhető'és összevethető területi, népesedési-népmozgalmi, továbbá lakóházakra vonatkozó változásai tűntek volna el a lexikonból,"felemás helyzetet teremtve, hiszen ebben az esetben nem érvényesülhetett volna a lexikális rendező elv: egy címszó alatt tárgyalni az egyes települések adatait* - Más kérdés viszont, persze*ez már á terjedelem növelését s az adatok esetleges ismétlődé-