Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1964-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 175–205. o.

- 202 ros viszonylatában* A féldolgozás főleg a város közigazgatási hatóságának ügyvitelén'keresztül vizsgálja a kérdést s ennek következtében a város által fenntartott kegyari iskolák helyzetét tárgyalja* "A tanulmány bevezető részében röviden elemzi az 1868-as népiskolai törvény megszületésének előzményéit és a törvény legfontosabb rendelkezéseit* További fejezetei ismertetik a városi kegyúri elemi iskolák igazgatási és"felügyeleti szerveinek kiépitését, az állami felügyelet kibontakozását és hatását, az iskolák állapotát, elhelyezését, a tankötelezettségre vonatkozó intézkedéseket és a beiskolázási körülményeket, vaüLamint a tanitók választását és helyzetét* Ezen rövid időszak elemzése is bizonyitéka annak, hogy a népiskolai törvény létrejötté jelentős szerepet töltött be az évszázados közoktatásügyi elmaradottság felszámolásában és a polgári magyar közoktatás kiépítésében* A végrehajtás"azonban példája annak is, hogy az arisztokrácia és a polgári igények ötvözetéből kikerült kiegyezéses népiskolai törvény az elmaradottság teljes orvoslását nem tudta elősegiteni s kitűzött korlátozott céljainak megvalósításában sem tudott szabad utat teremteni, fennhagyván a közoktatás felekezeti megosztottságát és felekezeti egyeduralmát. S • !• H Oltvai Ferenc: A Szántó Kovács János-féle agrárszocialista mozgalom makói és Csanád megyei hatása /Vásárhelyi Tanulmányok. Hódmezővásárhely, 1964*/ A szerző a Hódmezővásárhelyen 1894. április 22-én lezajlott zendülés előtti időszakbán, magának Szántó Kovács Jánosnak a makói földmunkások vezetőihez irott levelei alapján irta meg a mozgalom makóit és Csanád megyei "hat ásat* A levelek a makói váro'.si rendőrkapitányság irattárából kerültek elő, ahova a mozgalom makói szálainak kinyomozása során, házkutatások utján kerültek be. ' A makói és a hódmezővásárhelyi földmunkásság helyzetét a 90es évek elején különösen befolyásolta a földkérdés megoldatlansága. Csanád megye egyes falvaiban arra készültek, hogy május 1-én megrohanják a községházákat, hogy a birtokiveket megsemmisítsék. A földéhség