Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1964-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 175–205. o.

- 203 kielégítse a szegényparasztok képzeletében a legfőbb helyet foglalta el, jóllehet magát a "zendülést" nem a földért folyó forradalmi megmozdulás váltotta ki. A vásárhelyi agrárproletárok Szántó Kovács János szabadonbocsájtásáért ostromolták meg a városházát. Szántó Kovács János akkor a szabad szervezkedésért, a munkássajtó terjesztéséért szállt' sikra. A makói földmunkások szervezkedése 1894. március havában a vásárhelyi munkásegylet agitátorainak közreműködésére megélénkül. Makón mintegy 800 tagja van az egyletnek, működésükről a rendőrség, az alispán és a sajtó hiradásaiból és irataiból szerzünk tudomást. A makói rendőrség elkobozza a Vásárhelyről áthozott és a Szociáldemokrata Párt által kiadott füzeteket. A makóiak Szántó Kovácstól kérnek tanácsot, mit tegyenek? Levélváltás indul meg. A makóiak többször tájékoztatják Szántó Kovácsot a szervezkedés helyzetéről, gyűléseikről, a rendőrség magatartásáról. Szántó Kovács János két levelet irt a makóiaknak /március 29-én és április 16-án/» Az utóbbiban május elseje megünneplését köti lelkükre és tanácsokat ad a mozgalom szervezésére. A vásárhelyi mozgalom szerte a megyében - igy Makón is érezhető. Május elseje után a mozgalom elfojtására és a bajok levezetésére az uralkodó osztály helyi képviselői különböző intézkedéseket és javaslatokat tesznek, amelyekből úgyszólván csak a csendőrség létszámának az emelése és a katonaság tartósabb állomásoztatása valósul meg. Az előkerült iratokból a mozgalomnak és magának Szántó Kovács Jánosnak eddig kevésbé ismert vonásai tűntek ki. Q.F. K Oltvai Ferenc: Mezőkovácsháza község telepítése és fe,ilődése,1814--1849* /Emlékkönyv Mezőkovácsháza alapitásának 150* évfordulójára, Mezőkovácsháza, 1964./ A török alól felszabadított területekre a gazdasági élet megindításához lakosokat kellett telepíteni* A Dél-Tiszántulon elterülő Csanád megyében még a felszabadulás után 100 év múlva is csak egy mezőváros, Makó /a megye székhelye/ és 8 falu volt. A megye keleti részén, a későbbi battonyai és mezőkovácsházi járás területén csak három úrbéres község: Battonya, Tornya és Sajtény létezett. A megye felét kitevő lakatlan területet jórészben a kamara szerezte meg. Ezen a területen