Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1964-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 175–205. o.

- 184 •a rugókat, amelyek a szegényparasztság soraiból szórványosan kivált elemeket a betyár-életre késztették* Ezt végezte el Szabó Ferenc. Munkája ebből a szempontból azért is figyelemreméltó*, meri még ma is él a közvéleményben olyan nézet,, hogy a múlt századbeli betyárvilág csupán kultúrtörténeti érdekességnek számit* Jóllehet, a haladó irodalom képviselői müveikben a nép.hősei közé emelték őket /Eötvös* Móricz/, nem hajlandók észrevenni erőben ahtifeudális vonásaikat, pedig a nép saját elnyomóttságának képviselőit látta bennük és erősen kiemelte hagyományaiban azt, hogy esetükben nem rablókról és dologtalanokról van szó* Amit haladó Íróink muvépzi átérzéssel rajzoltak meg regényeikben, azt Szabó aprólékos levéltári és irodalmi kutatással tárta fel* A korszakok változásaiban széles és hiteles társadalmi képbe helyezve mutatja" be a "betyárokat"* Mivel pedig elkerülhetetlenül találkoznia kellett a néphagyománnyal, azok hitelességét is vizsgálta a rendelkezésére álló források(Világánál* Valósággal történeti"szempontú néprajzirásra volt rákényszerítve, de épp ez az ut vezetett el a betyároknál a korszakonként és társadalmi osztályonként is változó Ítéletek helyességének vagy helytelenségének kritikai megvizsgálásához* Szabó az, 1849-^18^3, közötti időszakkal foglalkozik különösen részletesen* A kérdésnek azonban már a tcSrök alóli felszabadulás utáni megnyilatkozásait is felemlíti* Maga is rámutat, hogy a "betyárvilág" ujabb feltámadásának kora, az 18ő0^as évek, még bővebben vizsgálandók* Az[50-e|s évek első felének társadalmi és gazdasági helyzetéből magától értetődik, hogy az elnyomott parasztság egyes rétegei a sokoldalú kizsákmányolás következtében lejjebb csúsztak* Szabó mélyrehatóan elemzi Jelsősorban a három megye, Békés* Csongrád és Csanád viszonyait* Az abszolutizmus'időszakában a földesúri és állami kizsákmányolás megteremtette -a betyárvilág objektív feltételeit* Ehhez a szubjektív indítékot a helyi adottságok hozták létre, amelyek szinte tájanként változtak* Szabó bőséges bizonyítékokat hoz fel arra, hogy miért éppen Csongrád megyéből került ki a legtöbb betyár? Bemutatja az egyenes és közvetett adók, a közmunka, a téli és nyári napszámbérek, az 1849* utáni katonáskodás stb* hatását a parasztságra, azok között is különösen $ zsellérségre* A széleskörű vizsgálat meggyőzi az olvasót, hogy a válságba került feudális rendszer a porosz utas mezőgazdasággal terhelve nem is eredményezhetett mást, mint egyes elemeknek ezen'az~utoh való"ellenállását a rendszerrel szemben* Nem a hajlam indítottá tehát a betyárkodásra a jórészt egykor honvédi szolgálatban is állott egyéneket, hanem az"általánossá vált elszegényedés* Eddig, igy összefoglalva nem ismertük'a háronTmegyényi terület viszonyait* .Szabó ezen a téren úttörő munkát végzett. * A betyárrá válás és azzal a viszonyok rosszabbodása az 18621864-es években ismert kiújult, A szegénylegények száma a Dél-Alföldön 1853-ban már a minimálisra zsugorodott* Az 1862-1866. évek aszályos és ínséges időszaka ismét megteremtőjévé vált a betyárvilágnak* Szabó a társadalmi és gazdasági helyzetet szemügyrevéve arra következtet, hogy a falusi osztályharc egyéni ellenállási formájaként szemlélhető a délalföldi betyárvilág kialakulása, amivel egyet is érthetünk* Leszögezi,