Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1964-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 175–205. o.

- 180 egyezkedés tárgyát képezett és a földek tényleges értékét meghaladó vételárak, melyek miatt a szegény parasztok sok helyen igénylésüket viszszavonták. Ahol pedig az egyezségek létrejöttek* ott az Országos"Pöldbirtökrendező Biróság hosszadalmas eljárása keseritette el a juttatottakat. A Nagyatádi Szabó-féle földreform végrehajtása, bár a birtokbahelyezések zöme 1925 végéig megtörtént, Somogyban csak 1930-ban fejeződött be. Ez azonban, amint azt a szerző müvében részletesen ismerteti, nem jelentett a földreform terén végleges állapotot. Mikor a gazdasági válság éveiben a~juttatottak egy része az esedékes vételárrészletet kifizetni nem tudta, a péhzügyigazgatóság azonnal folyamatba tette a kimozditási'eljárást, majd az ingatlanokat módosabb iparosoknak és gazdáknak"juttatta, Somogyban a harmincas években 500 juttatottól vették el földjét, vagy házát, mert a törlesztési részletek fizetésére képtelenek voltak. Mindezek alapján méltán nevezi a szerző az ellenforradalmi rendszer földreformját "elsikkasztott földreformnak". Csak a felszabadulás hozott döntő fordulatot a nép sorsában. Ennek segítségévéi döntötte*meg a tiszántúli agrárforradalom 1945 tavaszán a nagybirtokrendszert s ezt követően a somogyi szegényparasztság is kezébe vette a földkérdés megoldását. Az 1945-ös földosztás Somogy megyei lefolyásáról és sajátos vonásairól a szerző müvének második részében 5 fejezetben emlékezik még, Somogyban az élet és a földosztás nehéz' körülmények között indult meg. A 600-as"rendelet kihirdetésekor a megyében még súlyos harcok dúltak, A fasiszta német haderő leverése és kiűzése után pedig a gazdasági életet ért súlyos károk hátráltatták az élét megindulását. A harcok alatt a megye 5 járásából 81 községet üritettek ki, ami viszont a földosztás gyors végrehajtását nehezítette. A Megyei Földbirtokrendező Tanács 1945* április 2-án, a Megyei Földhivatal pedig április 6-án kezdte meg működését. A legtöbb községi földigénylő bizottság is április első felében alakult meg, . Az uj élet és a földosztás megindulásának ismertetése után a mü részletesen foglalkozik a megyei és községi földosztó szervek szervezeti felépülésével, működésével, azokkal a nehézségekkel, melyekkel munkájuk során szembe találták megukat, a reakció megfélemlitő kísérleteivel, magának a földosztásnak gyakorlati végrehajtásával, a községi földigénylő bizottságok és a nemzeti bizottságok kapcsolatával, a kommunisták szerepével. Ez a fejezet'pontos adataival és tömörségével világos képet ad a somogyi földosztó szervek nagyjelentőségű tevékenységéről. ' A következő fejezetben a szerző a somogyi földosztás néhány sajátos vonásával~ismertet meg bennünket* Ezek a birtokegység megállapítására, földek tartalékolására, állami birtokok létesítésére, községek vitáira, egyes községek földhiányára, házhelyigénylésekre, az uradalmak élő és holt felszerelésének felosztására, a műszaki munkálatokkal kapcsolatos nehézségekre és a földmüvesszövetkezeti mozgalomra vonatkoznak.