Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1964-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 175–205. o.

- 181 Az utolsó fejezetben végül a somogyi földosztás összefoglaló eredményeinek bemutatását és az uj agrárstruktúra elemzését találjuk. Ennek során a szerző utal a különböző időben készült statisztikai adatok eltérésére, melynek okát helyesen abban látja, hogy "a földosztás folyamatának sem az első esztendőben, sem a következő esztendők korrigáló fázisaiban nem volt nyugvópontja, amelyben a megbizható statisztikai eredményeket a földosztó, szerveknek rögzíteni lehetett volna." /148.1./ •

: Az uj agrárstrukturát a kis- és középparaszti gazdaságok túlsúlya jellemezte. Ezzel szemben csökkent a létbiztonságot nem nyújtó gazdaságok száma, Somogy.megyében az átlagos juttatás az országos 4*9 k* holddal szemben 5*3 k.hold volt. Kanyar József kiadványát értékes, alapvető és he3y történeti szempontból fontos műnek tartjuk. Néhány megállapításával azonban vitába kell szállnunk és a munka egyes fejezeteinek hézagos voltára rá kell mutatnunk* A Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége és az Altruista Bank nem két különböző pénzintézet volt. A Magyar'Földhitelintézetek Országos Szövetségét, amelyet 1911-benkifejezetten parcellázások céljára alapítottak, a gyakorlatban'Altruista Banknak nevezték. /28.1./ Viszont a szerző egyáltalán nem említi a Földreform Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezetet /LEBOSZ/, mely a svédgyufakölcsönből kifizette a földbirtokosok megváltott földjeinek árát és azt évi részletekben magas eljárási költséggel együtt a juttatottaktól beszedte* A mü első részének 7* fejezete- ismerteti azokat az akciókat és támadásokat, melyeket a nagybirtokosok a földreform-novella tervezete ellen indítottak, de e fejezetből semmit sem tudunk meg arról, hogy a földreformnovella valójában mit tartalmazott. /31»1./ Bár a szerző alapjában véve a Nagyatádi Szabó-féle földreform bírálatát tűzte ki célul, érdemes lett volna röviden az 1936-os telepítési és hitbizományi, valamint az 1940. évi kishaszonbérleti törvény végrehajtásának Somogy megyei kihatásaival is foglalkozni. Az 1945-ös földosztást tárgyaló részben a mü a"60Q-as rendeletet az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek tulajdonítja, holott azt az Ideiglenes Nemzeti Kormány adta ki. /73i»l»/ Ebben a részben egyébként kissé vázlat szerűnek tűnik az az ábrázolás, melyet a szerző a szövetkezeti mozgalomnak a földosztással kapcsolatos szerepéről ad. A rendelkezésre álló gazdag levéltári forrásanyag pedig lehetővé tette"volna a kérdés sokrétűbb, színesebb bemutatását. Ugyanígy érdemes lett volna a nemzeti bizottságok és a földigénylő bizottságok kapcsolataival,"viszonyával jóval részletesebben foglalkozni. /87»1./ Különben nem tudunk egyetérteni a szerző állásfoglalásával, amikor a Csurgói~Nemzeti Bizottságot elmarasztalja, mert a községi földigénylő bizottság ellenőrzésére háromtagú bizottságot küldött ki s így "jogtalanul" beavatkozott á kfb. hatáskörébe. /88..1./ A levéltári forrásanyag tanúsága szerint