Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1964-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 175–205. o.

- 179 Ezzel a lehetőséggel élt Kopasz Gábor pécsi levéltáros után most Kanyar József, aki müvében nemcsak az 1945-ös Somogy megyei fölekosztásról s annak sajátos vonásairól ad a Kaposvári Állami Levéltár gazdag forrásanyagának felhasználásával szines képet* hanem kontrasztként megisme tet bennünket az ellenforradalmi rendszer "elsikkasztott" földreformjával is* A szerző munkája első részében 14 fejezetben Somogy megye"agrárstrukturájával és az 1920* évi XXXVI* törvénycikkben beiktatott Nagyatádi Szabó^féle földreform megyei vonatkozásaival foglalkozik* Somogyban az 1848°1849"-es polgári forradalom 309 095 k*hold jobbágytelket szabaditott fel* de 667 224 k#hold továbbra is nagybirtokosok tulajdonában maradt* Ez az agrárstruktúra végeredményben a XX. század közepéig megmaradt* Az egyébként jelentős agrárszocialista mozgalmak nem dönthettek meg ezt a rendszert^ Az 1919**es Magyar Tanácsköztársaság ugyan felszámolta a nagybirtokrendszert* melynek során Somogyban mintaszerű termelőszövetkezeti hálózat épült ki* de a proletárdiktatúra külföldi intervencióval történt megbuktatása után a földkérdés megoldását kiütötték a nép kezéből* Az ellenforradalmi rendszer azonban már nem térhetett ki a parasztság türelmetlen földigényének valamilyen formájú teljesítése elől* Amint azt a szerző emliti, Somogy megye nagybirtokosai 1919*; október 13-án Kaposvárott tartott gyűlésükön kijelentették* hogy a" föld arányosabb elosztását céizi) földbirtokreformot szükségesnek tartják* Ezt az állásfoglalást természetesen nem az őszinte ség* hanem a radikális földreformtól való félelem szülte* r 1920-ban és 1921-ben az illegáís röpcédulák ezrei szólitották fel a somogyi parasztságot a földek elfoglalására* A nincstelen parasztság nemcsak Somogyban, hanem az egész országban nyugtalan* A "morajló földéhség miatt" az ellenforradalmi kormány kénytelen volt a NagyatádiSzabó-féle földreformjavaslatot a nemzetgyűléssel megszavaztatni* Az 1920i évi XXXVI*. törvénycikkel* 19^4*ben pedig a földreformnovellával kellett kiegészíteni* A törvényerőre emelés előtt azonban a nagybirtokosoknak sikerült a törvényjavaslatokból mindazokat "a sarkalatos*, veszedelmes" pontokat lefaragtatniok* melyek a nincstelen parasztság érdekét szolgálták volna. A Somogy megyei földéhes nép nem látva a földreformnak reánézve tragikus hátterét, a földreform első éveiben nagy számban vett részt a föld- és házhelyigénylésekben*, De csakhamar bekövetkezett kiábrándultsága s fokozódott elkeseredése* A nagybirtokosok ui*. rendszerint olyan területeket jelöltek ki házhelyek és szántóföldek céljára* amelyeket a nincstelen és törpebirtokos parasztok nem akartak elfogadni* Emellett súlyos megterhelést jelentettek a magas eljárási költségek* a szabad Kopasz Gábor: Az 1945* évi földbirtokreform végrehajtása Pécsett és Baranya megyében Pécs, 1961, /Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 34./