Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Jenei Károly: Fejér megye feudáliskori törvénykezési iratanyagának rendezése, 1737–1848 / 103–112. o.

- 104 Sok huza-vona után a megye főjegyzője, a helytartótan.ács 1769. február 9-én kelt rendeletére kénytelen volt tudomásul venni, hogy a levéltári iratanyag kezelése és rendben tartása külön dijazás nélkül az ő feladatát képezi. Hogy a főjegyző a levéltári anyag gyors és sürgős lajstromozását el tudja végezni, az 1769. évi március 30-i közgyűlés Röth Ignác szolgabirót és Divéky József esküdtet rendelte ki a főjegyző mellé segitségül. A közgyűlés ugyanakkor általános utasitást is adott a rendezésre, mely szerint az iratokat I. a politikai és katonai, II. a törvényszéki és III. a gazdasági iratok csoportjára kell szétválogatni. A "brevis methodus"-nak nevezett rendezési tervezet, mely szintén ebből az időszakból maradt meg, további szempontokat állapított meg a törvényszéki iratanyag rendezésére. E szerint a törvénykezési iratokat az "Acta iudicialia in genere" és "Acta criminalia" osztályok szerint kell rendezni. Az "Acta iudicialia" 5 alosztályra tagolódjon: 1/ Magán perekre, 2/ Ellenmondásokra, viszontellenmondásokra, 3/ Birói parancsokra, királyi rendeletekre és mindennemű törvényszéki levelezésre, 4/ Birósági ügyekre vonatkozó tiszti jelentésekre, vizsgálati jegyzőkönyvekre, határjárásokra, ügyvédvallásokraj osztályokra és végrendeletekre, végül 5/ Kérelmekre. A bűnügyi iratok pedig 2 alosztályra különüljenek: 1/ Büntetőperekre és 2/ Minden más bűnügyi vonatkozású iratokra. A megindult rendezési munka során azonban csak a közgyűlés általános utasitását vették figyelembe. A munka a többszörös helytartótanácsi sürgetések ellenére lassan haladt előre. 1781. elejére a törvénykezési iratanyag kiválasztásával elkészültek, sőt ezen belül a polgári és büntetőperes iratokat is elkülönítették egymástól. Az 1781. május 22-iki közgyűlés pedig jelentette a helytartótanácsnak, hogy a polgári perek lajstromozása is megtörtént. A levéltár helyisége azonban annyira szűk és túlzsúfolt volt, hogy emiatt a lajstromozás munkája félbeszakadt, a bűnügyi iratok rendezését nem sikerült befejezni. Ez a körülmény a közgyűlést arra az elhatározásra késztette, hogy a levéltárat uj helyiségbe költöztesse és az iratok elhelyezésére szekrényeket készittessen. Egyébként meg kell emlitenünk, hogy a polgári perek irattári rendszerbe foglalását Kapuváry József főjegyző végezte, aki az állaghoz ma is jól használható lajstromot, felperesek szerinti személy- és helynévmutatót készitett. Az ő irattári rendszerét utódai vagy változtatás nélkül átvették, vagy pedig azon egészen jelentéktelen módosításokat hajtottak végre. Kapuváry József főjegyző levéltári tevékenysége azonban elszigetelt jelenségnek bizonyult. A főjegyzőségben legtöbb utódja igyekezett szabadulni a levéltári anyag karbantartásával járó terhektől. A megye e tekintetben rövidesen végleges megoldásra törekedett. Az 1795* évi május 20-iki közgyűlést ilyen szándék vezette, amikor a levéltár kezelésére regestrátori és egy Írnoki állás engedélyezését kérte a helytartótanácstól. A helytartótanács 1796. április 26án ideiglenesen hozzájárult a regestrátor alkalmazásához, az irnokí állást azonban nem engedélyezte. A megyei hatóság elégedetlen volt a helytartótanács döntésével és a regestrátor alkalmazásával kapcsolatban kikötött feltételekkel. Az 1796. évi június 22-iki közgyűlés megállapítása szerint lehetetlen találni a közölt feltételek mellett olyan képes-