Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Jenei Károly: Fejér megye feudáliskori törvénykezési iratanyagának rendezése, 1737–1848 / 103–112. o.

- 105 ségü egyént, aki a. megye irott "kincsestárának" a kezelésére vállalkozna és aki arra alkalmas is volna. A megyei közigazgatási teendők sokasodása és az egyre élénkülő politikai mozgalmak mellett viszont most már a főjegyző valóban nem tudott foglalkozni a levéltárral. De nem tudtak azzal törődni az aljegyzők sem, akiket teljesen igénybe vett a megnövekedett adminisztrációs munka, a köz— és kisgyülési ügyek előkészítése, a jegyzőkönyvek, felterjesztések, határozatok és Ítéletek megszövegezése, s letisztázása. Nyilvánvalóvá vált tehát, hogy az egyre gyarapodó levéltári iratanyag Őrzése, kezelése, tartalom szerinti elkülönítése, lajstromozása, mutatók készitése külön munkaerőt igényel. A kérdés a helytartótanács kedvező döntése következtében rövidesen megoldódott, az 1797. évi november 7-én tartott közgyűlésen a megye alispánja bejelentette, hogy a levéltárnoki állás megszervezését a helytartótanács engedélyezte és arra a főispán Modrovich Ignácot nevezte ki., . ' Modrovich öt évi levéltárnoki működése alatt a vállalt feladattal megbirkózni nem tudott s könnyű szívvel vált meg hivatalától, amikor 1802-ben szolgabiróvá megválasztották. így utódaira, Lokcsánszky Antal /1802-1822/ és Thaly Károly /1824-183?/ levéltárnokokra maradt a törvényszéki iratanyag még rendezetlen sorozatainak a lajstromozása* 1833-ban a megye elrendelte a levéltár felülvizsgálását s az ekkor ké*szült jegyzőkönyv és leltár szerint a törvényszéki iratanyag valamenynyi sorozata 1829. évig bezárólag a rendezésen és lajstromozáson keresz tül esett. 1830-tól 1848-ig terjedő anyagot az 1832-ben kinevezett Nagy Boldizsár levéltárnok, Lokcsánszky Antal és Thaly Károly által bevezetett irattári rendszer szerint lajstromozta. A törvénykezési iratanyag a rendezés befejezése után az alábbi állagokra tagolódott: 1./ PR0T0C0LLA SEDRIALIA 1701-1715, 1737-1763* 1790-184-9. 31 kötet A megyei törvényszék Üléseiről készült fogalmazványok felhasználásával letisztázott és hitelesített jegyzőkönyvek. A törvényszéki ülések tárgya szerint sedes iudiciaria, sedes civilis és sedes criminalis ülési jegyzőkönyveket különböztetnek meg. A jegyzőkönyvek folyamatosságára ez a megkülönböztetés kihatással nem volt, egy-egy év ülési jegyzőkönyveit szoros időrendben együtt kezelték és nem választották szét. 1701-1763-ig a szoros időrend mellett a jegyzőkönyveket lapszámozták, A lajstrom ebben az esetben a lapszámra mutat. 1786-ban II. József alatt szervezett iudicium subalternum jegyzőkönyveinél vezetik be először a jegyzőkönyvi bejegyzések évenkint újrakezdődő folyószámozását. Ezt 1790-től kezdve a visszaállított megyei törvényszék jegyzőkönyveinél is átvették. A lajstromkönyv 1790-től kezdve igy a jegyzőkönyvi bejegyzés folyószámára utal. Meg kell emlitenem, hogy a lajstromkönyv 1819-től kezdődő füzeteihez évenként személy- és hely-