Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Az 1965. évi levéltáros konferencia: 1965. február 23–24. / 1–58. o.

-31 A fiatalok képzése terén még bizonyos módszerek nem alakultak ki. Rengeteg függ viszont attól, hogy hogyan foglalkoznak a levéltárakban a gyakornokokkal. Az egyetemen kapott képzés mellé még a levéltárban kell adni egy bizonyos képzést. Steinmann kartársnőnek igazat ad, hogy előbb egy évig dolgozzanak a gyakornokok és azután foglalkozzanak az elméleti anyaggal. Oltvai kartárs megemlitette, hogy egyes munkákról volt szó, másokról nem. A különféle - levéltárosok tollából megjelent - monográfiák és cikkek jegyzékét a Levéltári Osztály a levéltárigazgatóknak megküldte. A Tsz-iratokat be kell szállítani a levéltárba,de nem.minden Tsz minden iratát! Nem levéltári feladat a nyugdij-igazolás, s erre legalább egy szekrényt rendszersfeenek a Tsz-irodán. Elég szépen jelennek meg l&véltarosok tollából helytörténeti munkák. Ellenezzük, hogy a muzeumok a legujabbkor történetével külön foglalkozzanak és ennek során iratgyüjtést stb. végezzenek. Tervezzük egy helytörténeti bizottság létrehozását, egyetlen vezetővel, Szabó István ny. egyetemi tanárt gondolnánk az országos bizottság elnökévé, Benda Kálmánt főtitkárul. Nem kell millió bizottság, hatásköri veszekedésekkel, hanem kell egy bizottság, amely nem engedi át a szűrőn a különféle dilettáns munkákat, amelyektől ma hemzseg a helytörténetirás. Ember elvtárs felszólalásával egyetért, bár a történeti statisz tika az emiitett jegyzékben szerepel! Erről azonban külön a forráskiadványok között meg kellett volna emlékeznie. A továbbiakban Takáts Endre a főiskolai kutatók kellő kioktatása ügyében szólalt fel, Szinkovich Márta a levéltárigazgató felelősségéről beszélt az ujabbkori anyag kutatásának engedélyezésénél, Vitái József az 194-5 utáni iratok kiállításának kérdését tette szóvá. Szedő Antal az előző felszólalásokra válaszolva kijelentette, hogy a 45 utáni kutatási engedélyek ügyében mindig megkérdezi az igazgató és az illetékes párszervezet véleményét. Az 194-5 utáni iratok kiállítását csak ritkán lehet engedélyezni, mert a napfénynek kitett iratok elhalványodnak. A konferencia második napjának alapreferátumát, amelyet Sashegyi Oszkár állított össze, a résztvevők már előzetesen kézhezkapták, A referátum teljes szövegét az alábbiakban közöljük.