Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Az 1965. évi levéltáros konferencia: 1965. február 23–24. / 1–58. o.

- 28 ­kérdésében már több megbeszélést folytatott a Múzeumi Főosztály képvi­selőjével, A tárgyalások kedvező irányban haladnak, s amennyiben a Mú­zeumi Főosztály vezetősége nem gördit akadályokat a megegyezés elé, a kérdést a következő alapelvek alapján oldhatjuk meg: 1/ A muzeumok átadják levéltári kezelésbe az őrizetükben lévő mindazon iratanyagot, amelynek begyűjtésére a levéltári törvény értel­mében az állami levéltárak illetékesek, s ilyen iratokat a jövőben nem fognak gyűjteni. 2/ A Levéltári Osztály hozzájárul ahhoz, hogy a muzeumok saját irattárukat tiz év eltelte után sem adják át levéltári megőrzésre, ha­nem azt a levéltári előirásoknak megfelelően saját maguk kezeljék. Ugyancsak múzeumi őrizetben marad az Adattár s azon művészek magán­iratait, akiknek alkotásait a muzeumok őrzik, szintén a muzeumok gyűjt hetik be. 3/ A levéltárak átadják a muzeumoknak az őrizetükben lévő pe­csét nyomókat, zászlókat; az egyéb müemlékjellegü tárgyakat és berende­zéseket pedig a múzeumi előirásoknak megfelelően kezelik és nyilván­tartják. Bizonyos problémák merültek fel a legujabbkori iratok gyűjtésé­vel kapcsolatban, de végül is sikerült meggyőzni a múzeumi tárgyaló­felet arról, hogy a legujabbkori történelem intézményes múzeumi müve­lése nem jelenti egyúttal az iratanyag gyűjtését is. Balanyi Béla arról beszélt, hogy a beszámolóban kritika érte levéltárát. Ez a kritika nem teljesen alaptalan, de azért olyan nagy zűrzavar nincs. Tény, hogy a V., VI, tervpontokat nem tud­ták teljesiteni, a többi tervfeladatot azonban teljesítették. Steinmann Judit elmondta, hogy a vidékre helye­zés nem lenne probléma, ha a lakáskérdés megoldható volna, vagy leg­alább az, hogy este 9-ig bent maradhassanak a levéltárban, mert albér­leti szobájukban sokszor negyedmagukkal a továbbtanulás, pihenés, ki­kapcsolódás elképzelhetetlen, viszont 500 forintos albérleti dijra sem futja. Ember Győző felszólalásában értékelte a Levéltári Osztálynak négy év alatt végzett munkáját. Megitélése szerint az Osz­tály jól dolgozott. Nagymértékben támaszkodott a Módszertani Kollégi­um különböző bizottságaira. Ezek is jól működtek; sok rendelkezés, u­tasitás született, amelyek alkalmasak a levéltári munka megjavításá­ra. Javasolta, hogy a levéltári törvény megszületésével egyidejűleg készitsen a LOK egy kiadványt, amely tartalmazná az évek során kiadott és érvényben levő különböző rendelkezéseket, valamint munkautasitáso­kat. Hangsúlyozta továbbá a történeti statisztikai kutatások fontossá­gát, felhivta a jelenlévőket a történeti statisztika művelésére. Em­litést tett továbbá arról, hogy egyre több Írásbeli, szóbeli és sze­mélyes megkeresés érkezik a levéltárakhoz magáncélú kutatások érdeké-

Next

/
Thumbnails
Contents