Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Az 1965. évi levéltáros konferencia: 1965. február 23–24. / 1–58. o.
- 8 19^3 végén 135 578 fm iratanyag volt az állami levéltárakban. A legjelentősebb iratanyag a mintegy 9 000 fm-nyi 4- év alatti gyarapodásban a Kormányzói Kabinetiroda anyaga és a Miniszterelnökség 1920194-4 évi irattára, mind a kettőt az Országos Levéltár gyűjtötte be. A begyűjtött iratmennyiség kevés, ebben a jelenségben visszatükröződik a férőhely hiánya. Becslés szerint mintegy 20-25 000 fm iratanyag volna már levéltárba szállítható, ennek nem csekély része, 10 000 fm az Országos Levéltár Népi Demokratikus Osztályára vár. Ez a beszállításra váró anyag nem mindenütt részesül a legjobb bánásmódban. Viszonylag legjobb a helyzet a minisztériumokban, megyei tanácsoknál. Már valamivel rosszabb a járási tanácsoknál, nagyobb vállalatoknál, üzemeknél és a legrosszabb a községeknél, kisebb vállalatoknál, üzemeknél, a tsz-eknél, A levéltárak általában mindenütt megrendezték az elmúlt években az irattárosképző tanfolyamokat, de nem mindenütt ugyanazzal az intenzitással és eredménnyel. A rendelkezésre álló, a LOK által kiadott kézikönyv alapjában véve bevált, bár egyesek szerint tul elméleti és kevésbé gyakorlati. A LOK is átdolgozandónak és kibővitendőnek tartja a kézikönyvet: általában többet kell a múlt, a jelen iratkezelési rendszereivel foglalkozni, hiszen az uj levéltári törvény ezen a téren nagy kezdeményező és ellenőrzési jogkört biztosit a levéltáraknak. Rendezés A levéltárakban a legfontosabb munka a rendezés. Minden más munka alapja a levéltári anyag rendezettsége. A levéltárelmélet legfontosabb része az, ami a rendezésről szól és itt alapvető kérdés nálunk és világszerte /legutóbb a B r uxelles-i világkongresszuson/, hogy mi legyen a levéltárba adott anyaggal? Megváltoztatható-e az eredeti rend? H 0 gyan alkalmazzák és alkalmazzuk mi ma a proverjiencia elvét? Ez az elv ma már bálvány jellegéből sokat vesztett. Ma mindenütt csak a fondhatárokról beszélnek, ezt mindenképpen tisztelni kell, fondokat, állagokat összekeverni nem szabad. Törekedni kell arra is, hogy az iratok végleges rendje már az,irattárakban kialakuljon. De a végleges rendnek feltétlenül a szerv, intézmény szervezeti felépitésén és az iratok funkció alapján történő csoportosításán kell alapulnia. Ha ez nem igy alakult az irattermelő szervnél, akkor az iratokat át kell rendezni, vagy az eredeti rendet korrigálni, Itt külön hangsúlyoznom kell f hogy az esetleges, jövőben eszközlendő átrendezéseket nekünk is az iratok funkciójára kell alapozni és nem un. tárgyi átrendezéseket kell végrehajtani. Schellenberg kitűnő levéltártani kézikönyve joggal, hangsúlyozottan mutat rá a funkció jelentőségére, A probléma Magyarországon ott van, hogy eredeti rendjében az iratanyag nem alkalmas arra, hogy megfelelő segédlet készüljön róla. Nevezzük ezt a segédletet leltárnak vagy repertóriumnak, jó leltárat vagy repertóriumot csak az anyag megfelelő tagolódása esetén lehet csinálni.
