Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Az 1965. évi levéltáros konferencia: 1965. február 23–24. / 1–58. o.

* 7 millió forintot fordítottunk beszerzésekre. A legtöbbet persze az 0Lban működő restaurátor és mikrofilmező műhelyre költöttünk, több gépet szerezve be, De épitettünk 6000 fm uj levéltári állványt is a levéltárakban. A gyűjtőterület ellenőrzése Az ellenőrzés kérdése minden beszámolóban a nehéz kédések közé tartozik. Nehéz a kérdés, mert nagyon nagy az ellenőrzendő terület: elhagyván az un. levéltári minimumjegyzékekben az elhagyandókat, még mindig 15 000 ellenőrzendő szervet tartunk nyilván. Mig más szocialista országokban külön ellenőri hálózat végzi az irattárak ellenőrzésének a munkáját, ezt nekünk a levéltári dolgozókkal kell elvégeztetnünk. Ebből a szempontból három csoportra lehet osztani a levéltárakat. Az első csoport nem szeret és nem is ellenőriz, persze nem is gyűjt be: ha a történelem egyes nagyjai azt mondták, hogy a halott ellenség a jó ellenség, ezek a levéltárak azt mondják, az az irat a jó irat, ami nincs meg, ezzel soha sincsen semmi baj. Ez a szellem jellemezte hoszszu időn át a Miskolci, Sátoraljaújhelyi, a Nyiregyházi és a Veszprémi Állami levéltárak munkáját, reméljük, és már érezzük is, hogy az uj vezetés ezekben a levéltárakban megváltoztatja a szellemet. - A levéltárak második csoportjába tartoznak a kényelmesek: ezek csak olyan helyekre járnak, ahova jó az összeköttetés, a közlekedés és ahol esetleg kevés a probléma. Az ilyen levéltárak begyűjtési területén még ma% is sok a fehér folt. Ilyenek voltak hosszú időn át a Zalaegerszegi, a Gyulai, a Pestmegyei Állami Levéltárak, az uj vezetés ezekben a levéltárakban is igyekszik az elmaradást behozni, bár a Pestmegyei Levéltár és a Zalaegerszegi Levéltár 1962 végéig /Balázs Péter cikke/ az ellenőrzendő szervek felénél még nem volt. Végül számos levéltár rendszeresen végzi az ellenőrzés és iratbegyüjtés munkáját, itt élen a Pécsi, a Szekszárdi Állami Levéltár jár. Az ellenőrzendő szervek egynegyede tanácsi szerv és egynegyede tsz. Az előbbiek esetében a járási irattárak szervezése lényegesen megkönnyiti a feladatokat, az utóbbiaknál semmi esetre sincs szükség minden tsz minden iratára. Ami a járási irattárak szervezésének kérdését illeti, jelenleg a 121 járás mintegy felében folyik a járási irattár szervezése és mintegy harmadában szállitották be a községi iratokat is a járási irattárba. A járási irattárak szervezése terén legtöbbet az Egri, a Kaposvári, a Pestmegyei, a Pécsi, a Szolnoki és a Szombathelyi Állami Levéltár ért el. Rosszul halad a szervezés a Szekszárdi, a Székesfehérvári és a Debreceni Állami Levéltár gyűjtőterületén. Lássuk ezek után a négy év begyűjtési munkájának eredményeit.