Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Mincev, D.: Az állami levéltárak együttműködése a hivatalokkal, szervezetekkel és vállalatokkal: a bolgár állami levéltárak gyakorlati tapasztalataiból / 262–281. o.

- 263 Az állami levéltárak munkatársai - miközben végre akarták hajtani ebben a vonatkozásban a részükre kitűzött feladatokat - nem kevés nehézséggel találkoztak. Állandó és lankadatlan munkájukkal azonban viszonylag jó eredményeket értek el. Most, amikor egész hazánkban számba veszik, hogy milyen eredményeket értek el a dolgozók a népi uralom 20 éve alatt, mi, bolgár levéltárosok is kijelenthetjük, hogy nem veszett kárba erőfeszítésünk és sikerült megfelelő rendszert bevezetnünk.dokumentációs anyagaink és egyéb értékeink megőrzésére és kezelésére. Az állami levéltárak dolgozói munkájuk során széleskörűen felhasználják a gazdag szovjet tapasztalatokat és más országoknak a levéltári munkában elért eredményeit. Társadalmi és állami életünknek azonban megvannak a'más-országokétól különböző, speciális sajátosságai. A tudományos alapon felépitett és a központ által irányitott bolgár levéltárakban, mint állami szervekben, mindjárt a munka elején találkoztunk azoknak a hagyományoknak hiányával, amelyek sok más országban már megvoltak. Ennek következtében a levéltári kérdéseket sajátosan kellett megoldanunk. Jelen cikkben szeretnénk magyar kollégáinkkal tapasztalatainkat közölni, bár még kevés gyakorlatunk van a hivatalokkal, szervezetekkel és vállalatokkal való levéltári munka terén. Mindaddig, amig 1951-ben meg nem teremtették a Bolgár Népköztársaságban az állami levéltári fondot, levéltári kérdésekkel, különösen a hivatalok, szervezetek és vállalatok irattáraival hazánkban egyetlen intézmény sem foglalkozott. Bulgáriában a kapitalizmus korszakában a hivatalok ügyvitelét az egész állami mechanizmus keretében szervezték meg. Ez a régi állami gépezet szükségleteihez és a vagyonos osztály érdekeihez igazodott. Az iratok kezelése bonyolult és bürokratikus volt, a nyilvántartásokat komplikáltság és formalizmus jellemezte. A külföldi tőkének iparunkba és kereskedelmünkbe való behatolása, a dokumentációs technika, a speciális újfajta dokumentumok fejlődése kö-