Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A magyar területi levéltárak a népgazdaság szolgálatában / 1–19. o.

-Igazért, hogy az igy szerzett ismeretek birtokában olyan iratféleségek rendezését vegyék tervbe, amelyekkel a tervezők munkájának megsegítését érhetik el. 1963-ban igyekeztek megismerni a területfelhasználási tervezés menetét, amely a városi tanács működésének keretében indult meg. A szegedi levéltári munkához tudni kell, hogy Szeged is azon városok közé tartozik, amelyek épp a főváros túlnépesedésének csökkentése érdekében arra jelöltettek ki, hogy a következő 20 évben meg-* duplázódjék lakosságuk. Mindez a lakástermelés, az ipari és közlekedési, valamint a közmüvek nagyarányú építésével segíthető elő. A tervtárat jelenleg is állandóan fejlesztik. Jelenleg legalább 3000 épületről készült engedélyokirat és tervrajz található a tervtárban. Szeged úgyszólván valamennyi jelentős és az l879~

e

s nagy szegedi árviz utáni épületének tervrajza és irata könnyűszerrel feltalálható benne. Épp az e téren elért siker és a tervezők igénye indította a levéltár munkatársait arra, hogy a fellépő igényeknek elébe menjenek, és ezáltal segítsék a tervezési munkát. A területielhasználás tervezéséhez a térképeket, különösképpen a helyszínrajzokat tárták fel és segédleteket is készítettek azokhoz. A helyszínrajzok egyes háztömbökről, különleges esetekben egyes házak építésével kapcsolatban készültek. A helyszínrajz birtokában a tervező előtt áll az egész terület, ahova az épületet el akarja helyezni. A térbeli elhelyezés mellett különös jelentősége van annak, hogy a helyszínrajzok nem a legújabb időben készültek, hanem 50-100 évvel ezelőtt. Ennek alapján a terület beépíthetőségének fejlődését, a földfelszíni formák változását láthatja a tervező. A levéltári dolgozók igyekeztek megismerni a város felszíni helyzetét, a talajféleségeket. A tervezők ezeknek hasznát veszik. Pl. 1957-ben a Marx-téri bérházak építésénél felhívtuk a tervezők figyelmét, hogy a külső várárok, az un. Eugen-bástya rendszernek még a XVIII. században betömött, de az 1879-es árviz előtt még élő vízfolyásába építkeznek, ill. terveznek nagy épületeket. Vegyék figyelembe a talaj lazaságát és szerkezetét. A tervezők ezt a figyelmeztetést tekin-