Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Felhő Ibolya: A magyarországi városi levéltárak története / 115–150. o.

- 133 tották, amig nem volt állandó székházuk a megyéknek. A városokban jóval korábban állandósult a tanácsháza s ezért ritkábban fordult elő, hogy az iratok más helyre kerültek. Sopron városban, amikor a nagy tűzvészben a városháza is kigyulladt, a levéltár iratait sietve áthordták az adóhivatal épületébe s azok csaknem egy évszázadig, 1760^ig ottmaradtak. A XVIII. század folyamán a városok egyre inkább külön helyiségeket rendeztek be a városházán a levéltár számára. Pesten az 1760-as években éppen az alkalmas levéltári helyiség hiánya szolgált többek között a városház-átépítés szükségességének indokolására. lt^Ö^ban Sopronban is két szobát rendeztek be a városháza földszintjén levéltárnak, s.ebben helyezték el az adóhivatal épületéből visszahozott iratokat. A XVIII. sz. vége felé alkalmazott külön levéltárosok tehát már külön levéltári helyiségekben végezhették munkájukat. /Ahol a XIX. sz. végén és a századforduló táján uj városháza épitése vált szükségessé, ott is gondoskodtak az uj épületekben a levéltár céljaira szolgáló helyiségekről./Az iratok tárolásának szokásos módja még akkor is a szekrényekben való elhelyezés volt. A levéltári helyiségek berendezésekor az egész falfelületet elfoglaló diszes szekrényeket készitettek. Sopron városa 1783-ban tiz uj szárnyas ajtajú fiókos szekrényt állíttatott fel a levéltárban; e művészi kivitelű szekrények még ma is diszei a levéltárnak. A tűzbiztonság érdekében e levéltári helyiségeket többnyire vastáblás ablakokkal, vasajtókkal látták el. Különös gonddal ügyeltek a városok az anyagi, jogi érdekeiket biztosító iratok őrzésére. Ezek számára egyes városokban páncélszekrényt, vagy páncélszobát állítottak fel a levéltárban s ilyen jellegű iratokat létrejöttük után azonnal ide helyeztették el, Sajnos, a későbbi időkben a törvényhatósági levéltárak elhelyezése tekintetében sokhelyütt nem fejlődés, hanem visszaesés következett be. Az ügyforgalom és a tisztviselői létszám emelkedése miatt főként az első világháború után a legtöbb városháza kezdett szűkké válni s nem egy esetben előfordult, hogy helynyerés céljából a levéltárat kiszorították szép helyiségeiből - holott már azok is alig bírták