Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Felhő Ibolya: A magyarországi városi levéltárak története / 115–150. o.

- 122 A városok levéltári jogszabályai Minthogy a városokban a külön levéltárosi tisztség kialakulásáig az iratok rendezése és őrzése a jegyző feladata volt, aki a folyó ügyintézés során is kezelte, illetve részben létrehozta azokat /a jegyző készitette a tanácsülési jegyzőkönyveket, ő fogalmazta és tisztáztatta le a város kiadványait/, az iratok őrzőhelye pedig általában a jegyzői iroda: a kancellária volt, először természetesen a jegyző feladatainak, illetve a kancellária rendjének szabályozásával kapcsolatban határozta meg a városi tanács a levéltári jellegű munkák végzésének, az iratanyag megőrzésének módjait. így például Buda város jegyzőjének hivatali esküjében mindig megtaláljuk az iratok őrzésére vonatkozó kitételt is. 1694—ben Maylin Ulrik Benedek jegyző a hivatali esküben a kiadványokkal és a jegyzőkönyvekkel kapcsolatos teendők gondos elvégzésén kivül azt is megfogad19 ta, hogy az iratokat a lehető legjobban megőrzi. Az őrizetére bizott iratokat Buda város jegyzője csak a tanács határozata alapján adhatta ki hivatalos személyeknek elismervény ellenében és viszszaszolgáltatási kötelezettség mellett, másolatok kiadásához azonban nem volt szükséges külön tanácsi engedély, hanem ezt a tanács általános rendelkezése alapján végezte, A budai városi kancellária számára Miller János Ferdinánd jegyzősége idején /1751-1766/ kiadott instrukció szintén foglalkozik az iratok megőrzésének és rendben— tartásának kérdésével. Az utasitás 5. pontja szerint a kancellária tisztviselői kötelesek szorgosan megőrizni az iratokat s minden iratot a fasciculusába, azt pedig a megfelelő helyre és szám alá elhe20 lyezni. ; A 9. pont a tüzesetek megelőzését s a helyiség gondos bezárását irja elő, A levéltárosi tisztség kialakulása után kiadott szolgálati utasitások, illetve a levéltáraknak a tanács rendeletére történt felülvizsgálatakor készitett jelentések hasonló kérdésekkel foglalkoznak: az iratok kikölcsönzésének módjaival, az iratok elhelyezésére szolgáló helyiségekkel és a korábbinál sokkal részletesebben szab-