Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Lakatos Ernő: Javaslat az alapleltári utasítás módosítására / 33–43. o.

- 54 A területi levéltárak túlnyomó többsége mai személyi ellátottsága mellett képtelen arra, hogy kb. 5- 10.000 leltározandó irategyüt test tartson nyilván /alapleltári szinten/7 Az állami levéltárak fondállománya 1000-2000 között változik,,, az,állagok száma ;pe4ig-A^:10.*000 .között..ingadozik. Az állami levéltárak nagymennyiségű törpefondot őriznek. A Pest-Nógrád megyei levéltárban pl. a 322 nemzeti bizottsági és igazolóbizottsági fond összes terjedelme kereken 50 ifm. Mindegyik fond legalább két állagra oszlik: bizottsági ülések jegyzőkönyveire és az e szervekhez intézett, vagy általuk kiadott iratok fogalmazványaiból alkotott iratsorozatokra. Gyűjtőkörünkbe 313 község tartozik, úgyszólván mindegyiknek van legalább 2 felszabadulás előtti és legalább 2 felszabadulás utáni fondja, ez a tanácsi fondokat nem számitva 1200 községi fond állaguk is van legalább kettő-kettő. Tehát 2400 községi állag nem egészen 1000 ifmes terjedelemmel. Az iratanyagnak ez a különböző irategyüttesekre való szétesése természetes dolog, ezen nem változtathatunk, A leltározandó alapegységek kijelölése azonban tőlünk függ, s ha belemerülünk a részletekbe, elvészitjük a levéltárunk feletti áttekintés lehetőségét. Erre való tekintettel a levéltárba kerülő kisebb irategyütteseket a Pest megyei Levéltár /pl. az erdőbirtokossági társulatok iratait/ külön levéltári gyűjteménybe olvasztja be, igy az erdőb irt okosságok esetén 150 fond helyett csak egyet tartunk nyilván, egyet leltározunk 150 helyett, A fentieket annak bizonyítására adtam elő, hogy a levéltár tagolása, a tagolt egysegek terjedelme mennyire befolyásolhatja célkitűzéseinket. Viszont nyilvánvaló, hogy fondról és állagról nem lehet és nem is célszerű ugyanazt a tipusu alapleltárt elkésziteni. Ember Győző véleménye szerint csak állagról készithetünk alapleltárt és egyáltalában a jövőben csak állagszintü levéltári segédleteket nevezünk leltáraknak. A fentebb bőven vázolt okoknál fogva a területi levéltárak minden állagukról alapleltárat nem készithetnek, tehát kényszerülnek Ember Győző felfogásával ellentétben fondokról is alapleltárakat felvenni és nekünk meg kell keresnünk a munka elvég-