Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Lakatos Ernő: Javaslat az alapleltári utasítás módosítására / 33–43. o.

.- 55 Lakatos £ rn 6 g JAtASLAT ^ AXAH^LfiRl OTáSItáS SIÓTOXTÁSÁBA^ Sashagyi Oszkár *Aa iratanyag lavéltári feldolgozása távlati tercének irányvonalai® ®

0 tanulmányában az alaplel tarra vo= natkozóan ezeket írjas "ál adatig elkéssölt alapltliárakai a fondjegyzék szerinti sorrendben k*íl Őrizni és rajtuk az időközben bekövetkezett változásokat kereasiölvaaetnio A tméwétk Útmutatók elkészültéig azok alőkeszitésakánt az ujonnam a la veitárba kerüld gpndokról és állagokról ii kaazitttek alapleliárakato

00 Tekintettel arra a körülményre B hogy a fent lefektetett vélemény a Levéltári Osztály álláspontját fajasi ki,, nincs sár helye a vitánakt hagy legyen vagy áa 1 agyam alapiéitar, átmenttileg a levéltári útmutatókra vonatkozó utasitás megjelenéséig és leheti hogy azon tul is szükség lesz alapleltarainkra, azok kiegégzitésénl és ujak elkészítésértő Tagadhatatlan azonban az a tény, hogy az 1950 • érbnn kiadott alapleltén utasitás lavéltarügyünk mai fejlettségi fokának mar nem falai meg

9 s ha keretet meg is tartjuk, több pontjában átdolgozásra szoruló Az eredeti alapleltari utasitás az iratsorozatot tartotta leltározandó iratagyötteanako Azonban hat év óta az irat sorozat icifajazéat mellőzzük 8 a leggyakrabban használt és az irat sorosathoz legközelebb álló kifejezés az "állag", Sashegyi meg is mondja idézett tanulmányában

9 hogy ezentúl "fondoicróT és állagokról is készitünk alapleltárakat

e

w Tanát nem vagy esak fondról vagy éppen minden állagról kell készítenünk alapleltárakat, /az előbbi tul kevés volna, az utóbbi tul sok a területi levéltárak viszonylatában/, hanem egyes esetekben csak fondókról, más esetekben vi~ szont állagokig kell lehatolnunk alapleltározaai munkáinkban• Most már csak az a kérdea, hogy melyik fonácsoportban a fond az alaplel tározási egység és melyikben az állag? Brre vonatkozólag maga a fond jegyzék készítésénél követett alapelv igazithat el minket; a régi levéltári törzsanyagnál a megyei, járási /feltételesen a községi/, továbbá szakigazgatási anyagnál állagokig hatolunk le, egyébként csak fondókról készitünk alapleltárakat

0 w—

i

———f4 1 "Vitaanyag

9 A szerző elgondolásaihoz a Szerkesztőség az olvasók hozzászólásait várja

Q