Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 3. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK TANULMÁNYÚTJAI - Szedő Antal: A francia levéltárakról / 59–78. o.

- 69 termelő szervvel egyetértésben megsemmisítik 0 Leghelyesebb volna,ha a selejtezést az íratok átadása előtt, maga a szerv végezné el* Sajnos, a gyakorlatban a selejtezést a levéltárakban a levéltárosok végzik elo Egyébként a dolog nem olyan egyszerű, mint látsz iko Ugyan is nemcsak az ügyvitelben mér szükségtelen iratok vagy a történész számára érdekkel bíró iratok vannak, - hanem vannak olyan iratok'is, melyek szükségtelenek az ügyvitelben, nem érdeklik a történészt, de i&ég egy ideig esetleg kivételesen az ügyvitel mégis kénytelen elővenni Őket* Ezek a "bizonyos idő elteltével kiselejtezhető iratok", melyeknek mennyisége növekvőben van

5 okozzák a levéltárosoknak a , legtöbb bajt* A levéltárps és irattáros szoros együttműködése kívánatos ahhoz

s hogy meghatározzák az iratok különféle kategóriáit és hogy adott esetben megállapodjanak az időpontban, melyen tul azokat ki lehet selejteznie A megyei levéltárak ezen a téren megelőzték a Nemzeti Levéltárat: valóban., már 1844 óta rendelkeznek ügykörjegyzékekkelj melyek feltüntetik az időpontot, melyen tul ki lehet az iratféleséget selejtezni.. Ezeket a jegyzékeket azután időnként ki is igazítjákn A jelenleg érvényes jegyzék 1931-ből való és érvényes a megyei levéltárak összes állagaira• Mindenesetre a francia levéltári igazgatóság azóta kiigazításokat és kiegészítéseket tett közzé /ple a hadi károk, a háborús élelmezés irataira nézve/

0 Ezeket az ügykörjegyzékeket közösen dolgozza ki a levéltári igazgatóság és az illetékes minisztérium^ olykor meghallgatva egyetemi tanszékeket is, akik a történészeket képviselik® A Nemzeti Levéltár ilyesmit nem ismer és a selejtezések empirikus módon történnek, figyelembe véve az irattermelő szervek kívánságait * Persze a megyei levéltárak ügykörjegyzékei sem tökéletesed Igen SOK iratféleség nem szerepel a jegyzékeken, akár azért, mert ujabban keletkeztek, akár azért, mert egész egyszerűen nem látszottak elég fontosaknak ahhoz, hogy a jegyzékeken szerepeljenek „Ha a levéltáros olyan iratféleségre bukkan selejtezés közben, ami nem szerepel az ügykörjegyzékben, akkor a levéltári igazgatósághoz fordul, amely érintkezésbe lép az illetékes minisztériummal: igy egé-. szülnek ki, szinte naponta az ügykörjegyzékek* Általában dossziékat selejteznek és nem a dosszién belüli egyes iratokat* Ahhoz, hogy egyes iratokat selejtezzenek, a levéltáraknak húsz- harmincszor nagyobb .létszámra- lenne szükségük. Csak kivételes esetekben, nagy történeti értékű dossziék esetében