Levéltári Szemle, 14. (1964)
Levéltári Szemle, 14. (1964) 3. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK TANULMÁNYÚTJAI - Szedő Antal: A francia levéltárakról / 59–78. o.
- 61 sierv a levéltárat lerakodd helyek tekinti és még ki nem hűlt* éppen csak langyos dossziékat ad át a levéltáraknak• Az ilyen dossziék számára a levéltárosak türelmi időt kell engedélyezni» amely alatt nem lehet hozzányúlni,, nem beszélve a selejtezésről! Ebből túlzsúfoltság következik» anélkül $ hogy haszon származnék a tudományra faz ilyenfajta iratok rendszerint nem lévén történeti fórrá sért éküek. 4/ Mival az ilyen beszállítás a szükség törvényt bont elve alapján történik^, gyakran inkább hasonlítanak a vasvillával, való behányáshozs mint az ésszerű beszállításhoz 0 Azt az előírást, hogy az hatokat jegyzek kell hogy kisérje s vagy elhanyagolják, vagy nevetségessé teszikj, mert ilyen, jegyzéket küldeneks X hivatal, X osztály,150 , köteg különféle irat,, persze ilyen esetben a levéltáros visszautasit*hatja az átvételt e De mekkora a felelősségi Kiutasítva a levéltárból, a nem kivánatos Iratok sorsa nagyon gyakran az ? hogy valamelyik pince mélyén penészedjenek vagy valami fészerben száradjanak, várva, hogy nyomorultul elpusztuljanak valamelyik többé-kevésbé titkos nagytakarítás alkalmábŐlo így aztán 5 nogy később ne hányják szemére azt, hogy tudatosan elutasította az iratokat ;ö melyek valamikor egy történészt érdekelhetnének * a levéltáros elfogadja az iratokat jegyzék nélkül is: de létszám- és időhiány folytán kegyesen hagyja őket szunnyadozni a raktár egyik sarkában éa selejtezésükéig rendezésüket jobb napokra halaszt ja o 3/ Bizonyos : szervák - és ezek nem is olyan ritkák - eléggé bőven rendelkeznek hellyel ^ahhoz» hogy ne túlságos buzgalommal igyekszenek megszabadulni elévült irataiktól * De ezek között kevesen vannak olyanok5 ajfcik reflexszérüen adják át irataikat, ha arra nem szorítja őket a $z ükség* E# i^yen^ep a levéltáros azt, aki sürgeti a beszállitásts tgrméez8t$M$n§s és afeszurd folyamat 9 mert a levéltárosból könyörgő lesz* holott agerepe az-j,, hagy segítsen a szerven 0 . Azonkívül nehezen is alk^lma-zható ez aa ^járásp mert el lehet képzelni, milyen rendelkesés«labirintusba jut apa levéltáros, aki évről-évre reklamálja ötven| hatvan vagy eaáz szenr hátralékos iratszállításait! Következtetéss bizonyos szervefc nem;;adnak át iratokat? annál rosszabb a jövendő történészei számára, aküftet érdekelnének ezeknek a szerveknek az irataio 4/ Ami a raktári férőhelyhiányt és a kis létszámot illeti /ezek krónikus jelenségek a levéOttárakban./, ez a problémák legláthatóbb oldala s de nem megoldhatatlan• Kbn 15»18 év óta a levéltári igazgatóság kitartóan igyekszik enyhíteni ezeken a'hiányosságokon és las-