Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dávid Lajos: Győr város történetének kérdései: Győr a két világháború között / 245–260. o.

249 f 1910 44.300 1920 50.036 szaporodás 5736 19.9% 1930 50.881 " 845 1.7 % • A lét számalakulás összetétele: 1910 - 20-ig 5, 736: természetes 1009 (2,3%), bevándorló 4727 1920 - 30-ig 845: " 1916 (3,8%), kivándorló 1071 A természetes szaporodást vizsgálva meg állapithatjuk, hogy Győr a városok között közepes szintű fejlődést mutat, 1910-20 között a bevándorlást főképpen az első világháború hadiipari termelése idézte elő. Többek között az 1913-ban megalakult Ágyúgyár és a fegyvergyártásra is áttérő Vagongyár felszivó ereje érvényesült. A környező falvakból kikerülő uj munkásság jó része családostól telepedett be a városba. Az első világháborút követő válság kivándrolást eredményezett. A kivándorlás okai között szerepeltek? 1./néhány gyár leállitása (véglegesen:Ágyúgyár, ideiglenesen:Cardó Bútorgyár), 1. / kévé s és bizonytalan munkaalkalom, mely jelentős munkanélküliséget idézett elő, 3. / a lakbérek emelkedése, városban a családi lakóházak épitésének megkötöttségei, városhoz közel eső falvakban: épitési könnyitések, 4. / a falvakban lakó munkásság, ha elveszti is munkáját, kertjében, illetve kis bérelt földjén legalább annyit képes termelni, hogy az éhenhalást elkerülheti. Legtöbben B ácsa, Győr szentiván, Börcs, Ménfő, Csanak, Écs, Nyúl,Nagy és Kisbarét, öttevény községekbe költöztek (ezekben a helységekben igy 8 %-nál nagyobb növekedés jelentkezett, A lakosság összetételében a 20-as évektől lényeges változás nem következett be. •.