Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dávid Lajos: Győr város történetének kérdései: Győr a két világháború között / 245–260. o.

250 őstermelés; 1920 2. 116 4,2 % ipar: keresk. hitel: 22

o

208 44,4% 4,889 9,8% 1930 1,806 ,3,5 % 23, 309 45,8 % 5,680 11,2 % változás 1920 0,7 % + közelekedés 4, 082 8, 1 % 1,4 % 1,4 % alkalm. , érteim, egyéb: 16, 741 33,5 % 1930 3, 319 6,> % 16,767 32,6 % változás: 1,2 % 0.9 % Győr gazda sápi életéből mindenekelőtt az ipar helyzetét kívánom kiemelni. Az első világháború előtt megindult ipari fejlődés a Horthy-rendszerben folytatódott^ Erre a fejlődésre azonban rányomta bélyegét a kapitalista jellegből eredő válság- ideiglenes stabilizáció - válság és az egyoldalúság, A gyárakitöbbsége kislétszámu munkásságot foglalkoztatott, jelentős részében korszerűtlen felszereléssel rendelkezett^ egészségtelen munkakörülmények között termeltek a munkások, 1920-ig alakult üzemek száma? 58 1928»ban üzemben lévő gyárak száma: 60 összetétele: vasfém, kő, agyag: fa, csont: fonó, éleim,: vegyi: összes: gep: szövő, 6 8 7 13 18 8 60 Munkásainak 1,281 94 száma: 432 2,148 1,257 331 6,533 Az első világháború utáni válság időszakában gyárak álltak le, illetve minimálisra csökkentették termelésüket. Az infláció fokozta a termelési bizonytalanságot, (Mindezeket bizonyitja pl. a kereskedelemmel foglalkozók helyzetjelentése: a vásárlók iparcikkhiányról panaszkodtak. ) Völgyi F, tanulmánya szerint a munkanélküliek száma elérte a 8 000 főt. Ha ez az adat megállja a helyét, akkor katasztrofális a kép. Ezt az adatot egyébként valószinüsiti az a tény, hogy az épitőipar teljes pangás állapotában volt. További vizsgálódásra vár az ideiglenes stabilizáció lezajlása. A jelenleg birtokunkban levő adatok alapján azt állapithatjuk meg, hogy először a könnyű- és az élelmiszeripar, majd a nehézipar heverte ki (viszonylagosan)^