Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jenei Ferenc: Győr város történetének kérdései: Győr a XVI–XVIII. században, 1566–1743 / 199–214. o.

* 200 A kuruc háborúk utáni békés korszakban Győr ismét átveszi szerepét a magyar kereskedelem szervezetében. A szarvasmarháé mellett jelentősen emelkedik a győri gabona kivitel. A céhes ipar egyes iparágakban a manufaktúrák felé fejlődik. A 17. században megalapozott barokk szellemi kultúra irodalomban és művészetben egyaránt e korban emelkedik ismert magas színvonalára. x Buda török megszállása, földrajzi helyzetéből adódd jelentős szerephez juttatta Győrt. Az északi Dunántúl és a Kisalföld természetes központja, a folyók és országutak találkozási helye, fontos hadászati feladatot kapott. E helyen vezetett át a Duna déli oldalán haladó ősi hadiút, felvonulási útja a nyugatra törő tő*ők hadaknak is. Győr szerepe megváltozott. Nyugati ellenség helyett most a kelet támadásai ellen kellett védenie a maradék Magyarországot. Már 1537, -ben Fels Lénárd főparancsnok megkezdi a város megerősítését, de ezek még csak előkészitő munkálatok voltak. Sforza Pallavicini főkapitány idején (1554-1561) öltenek a tervek végső formát, melyeket a comoi Pietro Ferrabosco, e kor hadiépitészeinek egyik legkiválóbbja készített. Az ő tervei szerint épitik körül bástyákkal a középkori Káptalan-Győr nagyrészét az olasz hadiépitészet elvei szerint, amelyek Győrt a végvárrendszer legfontosabb erősségévé, valóban Bécs és nyugat kulcsává tették. Még 1550-ben egy oklevél beszél a Szent Lázár plébánia plébánosáról, de ez egyben az utolsó adat a középkori győri templomokról. Csak a székesegyház és a Szent István templom &íte tul a nagy pusztulást, amely a várfalak megépítésével Győr déli városrészeiben bekövetkezett. A várfalakon kivülrekedt lakosok az ősi községeket, templomaikkal együtt sorsukra hagyták. S a várépítők Ferdinánd király parancsára a templomokat lebontották és amit használni tudtak, kőben, épületanyagban a várba építették, A megye Szent Mártoni járását a török pusztítás nyomában már a közhasználat Pusztai járásként emlegette, s az lassan felnyomult a vár faláig* s igy említik a vári déli kapuját, a "

Fehérvárit

" egyre gyakrabban "Pusztai-kapunak. " E. kapunál jött délről a menekült és keresett védelmet a vár bástyái mögött, vagy azok északi, nyugati szomszédságában. Győr lakossága a menekülőkkel hatalmasan megduzzadt. A középkori szűk utcákat sövény- és faházakkal még szűkebbre építették. Ezzejf akartak a nagy lakásínségen segi-