Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Ila Bálint: Az olomouci helytörténeti konferencia / 174–189. o.

- 18Z ­pedagógusok a regionalisztikai eredményeknek a népnevelésben és kulturmun­kában való érvényesítésére. A magyar városkutatásban elért legújabb eredményekről, a törté­neti statisztikai módszer előnyeiről Benda Kálmán szólott. A magyarországi szlovákok történetírását Hanzó Lajos ismertette. Előadását külön meghivás­ra a pozsonyi Történettudományi Intézetben megismételte. A nagyszerűen megrendezett és eredményes konferenciát kirándu­lás fejezte be. November 16-án a résztvevők autóbusszal Kirándultak a Zierotin család várába, Veiké Losiny-ba, ahol megtekintették az ott működő és ma is eredeti XVI. századi manuális módszerekkel dolgozó papirmalmot / és Sumperk városka múzeumát. Csak hasznos lenne, ha ezt az első konferenciát továbbiak követnék és tanulhatnánk egymástól, és ezzel munkánkat eredményesebbé tehetnénk. Beszámolóm második részében szeretném elmondani a saját meg­jegyzéseimet, saját problematikánkat szeretném ismertetni, beszámolni az utóbbi években elért eredményekről és végül néhány javaslatot tenni. Mind­ennek alapja természetesen az az előadás, amit Olomoucban tartottam és a­melyet most kiegészitek a konferencia tanulságaival, "Első helyen állott a konferencián a helytörténet fogalmának megha­tározása, ami nálunk eddig nem is került megvitatásra, bizonyára azért, mert nem mutatkozott szüksége, nem volt ellenvélemény. Nyugodtan elfogadhatjuk a konferenciai előadók fentebb már ismertetett meghatározását. Legfeljebb felmerülhet az a kérdés, helytörténet-e az olyan kutatás, mely egy terület, vagy régió történetét csak egyetlen, vagy csak egy-két vonatkozásban vizs­gálja, pl. egy uradalom jogszolgáltatásának, vagy egy megye történeti demog­ráfiájának az elkészítése. Minthogy szembe van állitva ebben az esetben is a rész az egésszel, egy uradalom demokráfiája az egész ország demokráfiájá­val, aligha lehetne az előbbit másnak, mint helytörténetnek mondani. Érde­kes, hogy a konferencián ilyen lehetőségről szó sem esett, a hangsúly kifeje­zetten egy-egy régiói történetének minden oldalú vizsgálatán volt. Ugy gondolom, hogy elfogadhatjuk azokat a sajátosságokat és kívánal­makat is, amelyek a helyi kutatás területén, mint módszertani és szempont­beli eltérések jelentkeznek az országos történettel szemben (1. a fentiekben oldalon - felsorolt szempontokat. ) Sietünk megjegyezni, ezek maximális

Next

/
Thumbnails
Contents