Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Bónis György: A közhitelesség szervei Magyarországon és a magyar hiteleshelyi levéltárak / 118–142. o.

- 128 ­volt: a hiteleshelyi levéltárak országszerte megindult rendezése és lajstro­mozása. A rendek, mint annyi máshoz, még a XIX. században is makacsul ragaszkodtak az elavult hiteleshelyi szervezethez. De már az 1840-i törvény­hozás (1. az I. 3. pontban) lényegesen csorbította lehetőségeiket. Az a szokás hogy a felek már kész iratokkal keresték fel a hiteleshelyeket, s ezek csak hitelesítést nyújtottak, ugyancsak indokolttá tette mellőzésüket. 1848-ban a forradalmi jellegű törvények megszüntették az ősiségét, vele elmúlt az adományrendszer és a hiteleshelyeknek még kenyeret adó statutio is. A köz­jegyzőség?t - mint láttuk - a Bach-korszak vezette be, de az 1861 -i vissza­állítás már éppen ugy nem öntött uj erőt a hiteleshelyekbe, mint az 1868 : LIVo t.c. 557-558. §§ fenntartó rendelkezése. Egyes hiteleshelyek maguk­tól abbahagyták tevékenységüket, mások évente 1-2 oklevelet állítottak ki. Végre a közjegyzői törvény, az 1874; XXXV. te. 214, §-a ugy rendelkezett, hogy a hiteleshelyek a gondozásukban lévő okiratokról hiteles kiadmányt a jövőben is adhatnak, ujabb hiteles okiratok kiállítására és őrizetére azon­ban joguk nincsen. Ezzel megszűnt a hiteleshelyek évszázados intézménye. 2. Á hiteleshelyi oklevelek. A hiteleshelyek okleveleinek két fő fajtája van aszerint, hogy a fe­lek által felkért oklevéladók gyanánt ezek jognyilatkozatait (fassio ) foglal­ják irásba, vagy a hatóságok ill. bíróságok által erre utasított közegekként az eljárás egyes szakaszait tanúsítják ( relati o;. Az előbbinek tárgya min­dig magánjogi ügylet, adásvétel, csere, osztozkodás, végrendelet, elzálo­gosítás, (eleinte) rabszolgafelszabaditás, fizetés nyugtatása stb. Ugyancsak bevallás formájában jelenik meg a mások sérelmes aktusai vagy ezek veszé­lye elleni tiltakozás ( protestatio) is. A jelentés perenkivüli aktusról, rende­sen birtokba-vezetésről ( statutio ) szól, perben pedig a per egyes fázisainak megfelelő eljárásról ( evocatio, citatio, inquisitio, aeitimatio, reambulatio stb. ') A hiteles átiratok ( transsumptum) tárgyilag részben az első, részben a második csoporthoz csatlakoznak aszerint, hogy a felek által bemutatott oklevél átírásáról, vagy a hatóság utasítására kikeresett oklevél hiteles ki­adványáról van szó. Alakilag a hiteleshelyi kiadványok privilegiálisak, pá­tensek és zárt oklevelek, a privilegiális oklevél a hiteleshely nagyobb füg-

Next

/
Thumbnails
Contents