Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Bónis György: A közhitelesség szervei Magyarországon és a magyar hiteleshelyi levéltárak / 118–142. o.

- 127 tanubizonyitásnak, legfeljebb valódiságukat lehetett megtámadni, mint minden oklevélét. A hitel.eshelyi gyakorlat egyöntetűsége .hozzájárult a magyar szokásjog megszilárdulásához, s ezáltal a római jog recepciójának elháritója lett. Az intézmény szabályozása következtében a hiteleshelyi okleveleket az egyházi biróságok is minden további nélkül elfogadták, de itt helye volt ellenük tanubizonyitásnak is, A mohácsi vész és a török hódoltság következtében számos hiteles hely végleg megsemmisült,. Más részük megmentette iratainak egy részét, és biztosabb helyen folytatta működését. Erdélyben a XVI. század derekán szekularizálták az itt fennállott két hiteleshelyet, sőt egyidőre az Erdélyhez csatolt vidék kereset^ fórumát, a nagyváradi káptalant is. Mivel e szervek működése világi férfiak kezelésében tovább folyt, levéltáraik lényegében állami levéltárakká lettek, A török kiűzése után a hiteleshelyeket jórészt visszaállították, sőt a XVIII. században az uj püspökségek székhelyén ujak is jöttek létre. Dalmáciában már az 1647°LVII. te. hiteleshelyi joggal ruházta fel a zenggi káptalant. Az uj püspökségek mellett szervezett káptalanok közül a besztercebányai 1802-ben, a székesfehérvári 1827-ben, a szatmári 1836-ban kapta meg a hiteleshelyi jogot. (Ez vésette meg az első magyar köriratu pecsétet 1838-ban. ) A régi, vagy visszaállított testületeknek is átmeneti fellendülést hozott a töröktől visszafoglalt területen szükségessé vált sok jogcimigazolás, birtokbavezetés, a végeláthatatlan pereskedés. A XVIII. század mégis a hiteleshelyi intézmény hanyatlásának korszaka. Az 1723-i bírósági szervezeti reformok következtében csökkent a kiküldetések száma, egyszerűsödött a törvénykezési eljárás, és nagyobb hatáskörhöz jutott a vármegye. Av-Si^featű©^'noel megmaradt a különféle jogügyletek nek, végrendeleteknek irásbafoglalása, és a birtokbaiktatás (

statutio) , de az idézésekből, tanuvallatásokból, végrehajtásokból fokozatosan kiszorultak. II. József reformjai gyökerükben támadták meg e szerveket. A császár arra törekedett, hogy a hiteleshelyi levéltárakat egy országos levéltárban egyesitse, a hiteleshelyeket pedig uj szervekkel pótolja. 1786-ban az eltörölt szerzetesrendek levéltárait a volt budai ferences kolostorba szállíttatta, 1789ben pedig a káptalaniak egyesítését is elrendelte,, fíalála előtt azonban ezt a rendeletét is visszavonta, s a konventek levéltárai is előbb-utóbb visszakerültek eredeti Őrzési helyükre. A jozefinus reformoknak egy jelentős előnyük