Levéltári Szemle, 14. (1964)
Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Bónis György: A közhitelesség szervei Magyarországon és a magyar hiteleshelyi levéltárak / 118–142. o.
- i£Ü lyi pecsétek differenciálódása az Anjouk idejében következett be. Ekkor a capella regia látta el a magánjogi ügyletek Írásba foglalásának és hiteles tanusitásának feladatát, a külön erre a célra rendelt királyi középpecsét alatt. 1375 körül azután ez a szerv általános udvari panaszfelfevő hellyé (audientia) alakult, és a peres eljárás megindításához szükséges királyi parancsokat állitotta ki. Magánosok jogügyleteinek "bevallását" ( fassio) ezóta mind a nagyobb és a titkos királyi kancellária, mind az udvari biróságok ( a király speciális és personalis presentiaja, a nádor és az országbiró) előtt lehetett megtenni és tanúsíttatni. A nádor és az országbiró pecsétjeit irodájuknak a birói funkcióban is jelentős részt vevő vezetői ( protonotarii ) ke»tíit-Mr s a felek vidéki otthonukban is felkereshették őket közhitelű oklevél kiállítása végett. A Mohács utáni századokban irányadó jogkönyv, Werbőczy Hármaskönyve (1514) szerint is közhitelességgel birtak az uralkodónak és az ország "rendes biráinak" a pecsétjei. Bevallásokat a Habsburgok korában tehát mind a Bécsben székelő magyar kancellárián, mind a felsőbíróságoknál lehetett tenni. A királyi kancelláriában, valószínűleg a nápoly-szicíliai gyakorlat mintájára, az Anjouk óta vezettek regestrumokat (első hiteles nyomuk 1340re utal). 1365 óta egyes oklevelek hátán megtaláljuk a R (utóbb R ) jelzést, a XV. században a regestrator nevét, a Jagellók alatt pedig még a királyi könyv kötet- és lapszámát is. A királyi könyveket (libri regjil) a királyi levéltárral együtt az Anjouk Visegrádon, utódaik Budán, az un. tárnoki házban őrizték. Ha korábbi királyi oklevél hiteles megújítására volt szükség, ezekből a könyvekből keresték ki azokat. A libri regii azonban csak a királyi kegyből eredő aktusokról (adományozás, megerősítés, jogügyletekhez való hozzájárulás) kiállított okleveleket tartalmazzák, rendesen tartalmi kivonat formájában. így sem az elveszett Mohács előtti, sem az Országos Levéltárban őrzött Mohács utáni királyi könyveket (Magyar kancellária levéltára, Libri regii 1524-1867) nem tekinthetjük a magánjogi ügyletek közhitelű feljegyzéseinek. Arról pedig, hogy a kúriai bir ságok a középkorban az előttük tett bevallásokról registrumot vezettek volna, nincs tudomásunk,, későbbi protocollumaikat az Országos Levéltár őrzi.
