Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Bónis György: A közhitelesség szervei Magyarországon és a magyar hiteleshelyi levéltárak / 118–142. o.

119 I.A közhitelesség intézményei Magyarországon

. 1. A királyi kúria

. Az államalapítástól kezdve a királynak eleinte helyhez nem kötött udvara (kúriája) a jogi tények hiteles tanusitásának is legfőbb szinhelye volt. Az "irásreakció korában", a XI-XII. században az egyetlen authentikus pecsét a királyé, de az ő oklevelei is ritkák. Kumorovitz L.B. szerint a magánosok rendelkezéséhez való királyi hozzájárulás szükségessége, a királyi oklevél és pecsét rendkivüli tekintélye folytán a magánügyleteket is királyi oklevélbe foglaltatták vagy legalább is királyi pecséttel erősítették meg. III. Bélának tulajdonítja a hagyomány az Írásbeli petíciók bevezetését a pápai és a császári udvar mintájára, és tőle számítja az írásbeliség jelentős fellendülését. A pápai legátusok működése és a jogtudás elterjedé se az immár kialakult feudális társadalmat megismertette a hiteles pecsét kánonjogi fogalmával. A XIII. század első tizedeiben megindult a káptalanok és konventek oklevéladó működése, majd az egyházi és világi hatóságoké is. Az 1200-as évektől kezdve okleveleket állítottak ki az érsekek, püspökök, prépostok, apátok, főesperesek és plébánosok, az 1220-as évektől kezdve pedig a nádor, országbíró, erdélyi vajda, a királyi és királynői tárnokmester, a sziavon bán, a horvát-dalmát bán és a megyei ispánok és helyetteseik is

;

, a hatóságuk alá tartozó egyházi ill. világi ügyekben. Ugyancsak a XIII, században indult meg a megyék, városok és a kiváltságos kerületek oklevéladő működése. Az egyházi okleveleknek eleinte csak a kiállító tekintélye kölcsönzött hitelt, de a királyi gyakorlat hatására hamarosan a pecsét vált a közhitelesség jelképévé, a jogérvényesség biztositékává. A világi hatóságok is (a nemesi vármegyét kivéve, mely elöljáróinak pecsétjét használta) ebben az időben kezdték hitelesnek nevezni pecsétjeiket. A magánosok ügyleteinek hiteles tanúsítására azonban nem minden egyházi és világi hatóság volt jogosítva. Az authentikus pecséteket a gyakorlat mindkét vonalon csak a XIV. században állapította meg véglegesen. A királyi udvarban az Árpádok alatt még a király káptalanjai végezték az oklevélkiállitást, a kancellária szervezete csak fokozatosan alakult ki. A kirá-