Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Degré Alajos–Benda Kálmán: Látogatás a Zalaegerszegi Állami Levéltárban: dr. Degré Alajos igazgatóval beszélget Benda Kálmán / 108–113. o.

- 108 sége, hogy Haydn nagy életirója, Pohl ismerte ezt a két levelet, azonban az egyiket csak felében közölte le és igy ennek teljes szövege mai napig nem ismert. - Hadnagy Albert vezetésével végigjártuk a Szekszárdi Állami Levéltár raktártermeit, megismertük a fontosabb iratokat és láthattuk azt, hogy milyen jelentősége van annak, hogy az országban az egyes főúri kastélyokban szerte kallódott iratokat idejében megmentsük a kutatás számára. De nemcsak iratok kerültek elő. A falak mellett a régi, antik bútorokban hosszú sorokban sorakoznak a főúri kastélyok egykor: könyvtárának maradványai, megannyi ritkaság, köztük XVI. századi, első kiadások is. Ez is azt mutatja, hogy a kulturális munkának egyik legfontosabb fejezete szertekallódó értékeinket begyűjteni és a kutatás számára hozzáférhetővé tenni. Látogatás a Zalaegersz egi Állami Levéltárban. Dr. DEGRÉ ALAJOS igazgatóval beszélget BENDA KÁLMÁN kandidátus. 1232-ben, a Zala folyón innen és tul lakó katonáskodó kisnemesek, ahogy magukat nevezték: " a király szolgái", elhatározták, hogy fellépnek a nagybirtokos urak hatalmaskodásai ellen. II. András király, akitől támogatást és igazságot várhattak volna, távol volt. összegyűltek tehát Kehidán, maguk elé idézték a hatalmaskodó Atyusz bánt, és távollétében Ítéletet hoztak ellene. A kialakuló megyei önkormányzat létrejöttének legelső ismert hazai dokumentuma ez. Az igy kiformálódott történelmi Zala megyére vonatkozó gazdag iratanyagot a Zalaegerszegi Állami Levéltár őrzi. De át is adom a szót Dr. Degré Alajos kandidátusnak, a levéltár igazgatójának, a 48-as márciusi ifjak mozgalmából ismert Degré Alajos unokájának, hogy ismertesse a levéltár történetét. - A török korban Zala megye állandó harcok szinhelye volt. Közgyűléseit is hol ebben, hol abban a várban tartotta, tehát állandó iratkezelése sem lehetett. Az iratok jegyzők, alispánok kezén kallódtak, essekből csak kevés maradt meg. De 1732-ben, talán elsőnek az országban, felépitették Zalaegerszegen a szép megyeházát, a mai megyei biróságot, s ettől kezdve rendszeresen megőrizték az iratokat. Ezeket 1772-ben rendezték először, azóta beszélhetünk megyei levéltárról. x Petőfi rádió 1963. IX. 23.