Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 1–2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Degré Alajos–Benda Kálmán: Látogatás a Zalaegerszegi Állami Levéltárban: dr. Degré Alajos igazgatóval beszélget Benda Kálmán / 108–113. o.

- 109 ­1950-ig a Megyei Levéltár csak a megye központi hivatali szerveinek ira­tait gyűjtötte, 1950-ben azonban, a levéltár államosításával, hivatottá vált a megye területén lévő valamennyi szerv, városok, községek, vállalatok, üzemek, családok levéltárainak gyűjtésére is. Azóta iratanyagunk több mint kétszeresére gyarapodott. Ekkor került be levéltárunkba a zalavári apátság, mint hiteles hely levéltára is. Hallhatnánk valamit ennek a hiteles helynek középkori műkö­déséről? - Amikor még az Írástudás ritka volt, közjegyzők nem működtek, ha valami szerződést Írásba akartak foglalni, egy tekintélyes, a királytól kapott pecséttel rendelkező káptalanhoz, vagy konventhez, kiváltságos szerzetes házhoz fordultak, ott mondták el élőszóval szerződésük tartal­mát, és ezt a konvent Írásba foglalta. - A bíróságok által elrendelt tanúki­hallgatások, helyszíni szemlék végrehajtási eredményét is többnyire ők foglalták irásba. - A begyűjtött iratanyag milyen állapotban került a levéltár­ba? - Az iratok túlnyomó része teljesen rendezetlenül, ömlesztve került be hozzánk. Levéltári munkánknak egyik leglényegesebb része éppen a be­gyűjtött iratanyag rendezése, kutatható állapotba hozása. Persze a rende­zési munkát akadályo z zaiaz, hogy levéltárunk túlzsúfolt, Alig van centi­méternyi üres hely, ahová még anyagot rakhatunk, és ez különösen akadá­lyozza az iratok begyűjtését. Pedig tudomásunk van arról, hogy értékes ira­tok vannak még különböző helyeken. Például a sümegi járásbíróság eredeti Bach-kori telekkönyvi felvételei egy pincében, meglehetősen rossz viszonyok között, valósággal rothadnak. Ennek a helyhiánynak a következménye, hogy a begyűjtés kicsit lassúbb ütemben ment, mint kellett volna, és ennek foly­tán igen sok irat a második világháború után elpusztult. Példa erre Szent­györgyvölgye, nemesi falu, ahol úgyszólván minden parasztember nemes volt, és minden család a padlásán valóságos kis csaláii levéltárat őrzött, amelyek sajnos egytől egyig elpusztultak, én már alig tudtam valamit be­gyűjteni belőlük. - Melyik évből való a levéltár legrégibb irata ? - Legrégibb iratunk a Gyomoréi család levéltárával került be hoz­zánk. 1240-ben kelt, tehát egy évvel a tatárjárás előtt, IV. Bélának egy ado-

Next

/
Thumbnails
Contents